Infostart.hu
eur:
362.71
usd:
317.68
bux:
144298.53
2026. július 22. szerda Magdolna
Emmanuel Macron francia elnök (j) fogadja Olaf Scholz német kancellárt az EU-tagországok vezetőinek informális biztonsági csúcstalálkozója előtt a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2025. február 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Olaf Scholz tettre kész, de nem mindenben - Német nem az ukrajnai békefenntartásban való részvételre

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.

Az alig két hónappal a 2022 február végén Oroszország által indított háború kitörése előtt hivatalba lépett szociáldemokrata kancellár kezdettől fogva pártfogolta Ukrajnát. nem takarékoskodott sem a fegyverekkel, sem a pénzügyi támogatással, egyvalamit azonban hosszabb ideje határozottan elutasított.

A kancellár ugyanis nem volt hajlandó eleget tenni annak a kijevi kérésnek, hogy Németország a legkorszerűbbnek számító Taurus típusú cirkálórakétákat szállítson az ostromlott országnak. A kérést elutasítva arra hivatkozott, hogy egy ilyen lépéssel Németország belesodródhat a háborúba.

Scholz annak ellenére kitartott álláspontja mellett, hogy a a kulisszák mögött a Kijevnek kisebb hatótávolságú rakétákat szállító Párizs és London is erre sürgette.

Ez az óvatosság most megnyilvánult a elnevezés szerint "tettrekész" országok Emmanuel Macron francia elnök által kezdeményezett párizsi csúcstalálkozón, amelyen harminc ország vett részt, de az Egyesült Államok nem volt közöttük.

Má az elnevezés is azt demonstrálta, hogy a cél Ukrajna jövőbeni támogatásának megvitatása volt, és a résztvevők sok mindenben egyetértettek. Így mindenekelőtt abban, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat mindenképp fenn kell tartani. Ennek egyik fő szószólója volt a hamarosan leköszönő német kancellár is.

Azt azonban Olaf Scholz elutasította, hogy Németország a remélt békemegállapodás létrejötte után részt vegyen a közös békefenntartásban, illetve az ezt célzó békefenntartó erők küldésében. Mindennek fő kezdeményezője a francia elnök mellet Keir Starmer brit miniszterelnök volt, mint ahogy mindketten vállalták, hogy országaik lesznek a tervezett békafenntartás fő oszlopai.

Az óvatos Scholz azonban az ebben való észvételt elutasította, igaz, hogy eben a vonatkozásban a harminc résvevő között nem volt egyedül. Azt ugyanakkor a házigazda Macron is elismerte, hogy a békefenntartó erők tervezett ukrajnai állomásoztatására vonatkozóan nem volt teljes az egyetértés.

Német értékelések szerint az ukrajnai jövőt tekintve a "tettrekészek" eltökéltsége ellenére teljes a bizonytalanság. Emmanuel Macron mindenekelőtt azt kívánta bizonyítani, hogy Európa a Donad Trump vezette Egyesült Államok nélkül is kész és képes Ukrajna támogatására.

A bizonytalanság, illetve a tettre készség foka aligha változik azzal, hogy a német kancellár hetek múlva távozik hivatalából.

Címlapról ajánljuk

Karácsony Gergely: kész az M3-as metró hosszabbítási terve

Az ország legnagyobb forgalmú közlekedési vonala, a 3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbítására vonatkozó tervek készen állnak – közölte Karácsony Gergely főpolgármester, reagálva Magyar Péter kormányfő és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közös sajtótájékoztatóján elhangzottakra.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Felrobban a fizikai dolgozók bére Magyarországon

Felrobban a fizikai dolgozók bére Magyarországon

Az idei második negyedévben 2430 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez a szint 8,5 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2240 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is nagyon hasonló ütemben emelkedtek a bérek: az RSM Hungary mintegy 800 középvezető esetében 2025 második negyedévéhez képest átlagosan 8,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×