Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
333.3
bux:
125669.28
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Emmanuel Macron francia elnök (j) fogadja Olaf Scholz német kancellárt az EU-tagországok vezetőinek informális biztonsági csúcstalálkozója előtt a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2025. február 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Olaf Scholz tettre kész, de nem mindenben - Német nem az ukrajnai békefenntartásban való részvételre

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.

Az alig két hónappal a 2022 február végén Oroszország által indított háború kitörése előtt hivatalba lépett szociáldemokrata kancellár kezdettől fogva pártfogolta Ukrajnát. nem takarékoskodott sem a fegyverekkel, sem a pénzügyi támogatással, egyvalamit azonban hosszabb ideje határozottan elutasított.

A kancellár ugyanis nem volt hajlandó eleget tenni annak a kijevi kérésnek, hogy Németország a legkorszerűbbnek számító Taurus típusú cirkálórakétákat szállítson az ostromlott országnak. A kérést elutasítva arra hivatkozott, hogy egy ilyen lépéssel Németország belesodródhat a háborúba.

Scholz annak ellenére kitartott álláspontja mellett, hogy a a kulisszák mögött a Kijevnek kisebb hatótávolságú rakétákat szállító Párizs és London is erre sürgette.

Ez az óvatosság most megnyilvánult a elnevezés szerint "tettrekész" országok Emmanuel Macron francia elnök által kezdeményezett párizsi csúcstalálkozón, amelyen harminc ország vett részt, de az Egyesült Államok nem volt közöttük.

Má az elnevezés is azt demonstrálta, hogy a cél Ukrajna jövőbeni támogatásának megvitatása volt, és a résztvevők sok mindenben egyetértettek. Így mindenekelőtt abban, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat mindenképp fenn kell tartani. Ennek egyik fő szószólója volt a hamarosan leköszönő német kancellár is.

Azt azonban Olaf Scholz elutasította, hogy Németország a remélt békemegállapodás létrejötte után részt vegyen a közös békefenntartásban, illetve az ezt célzó békefenntartó erők küldésében. Mindennek fő kezdeményezője a francia elnök mellet Keir Starmer brit miniszterelnök volt, mint ahogy mindketten vállalták, hogy országaik lesznek a tervezett békafenntartás fő oszlopai.

Az óvatos Scholz azonban az ebben való észvételt elutasította, igaz, hogy eben a vonatkozásban a harminc résvevő között nem volt egyedül. Azt ugyanakkor a házigazda Macron is elismerte, hogy a békefenntartó erők tervezett ukrajnai állomásoztatására vonatkozóan nem volt teljes az egyetértés.

Német értékelések szerint az ukrajnai jövőt tekintve a "tettrekészek" eltökéltsége ellenére teljes a bizonytalanság. Emmanuel Macron mindenekelőtt azt kívánta bizonyítani, hogy Európa a Donad Trump vezette Egyesült Államok nélkül is kész és képes Ukrajna támogatására.

A bizonytalanság, illetve a tettre készség foka aligha változik azzal, hogy a német kancellár hetek múlva távozik hivatalából.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a kamara évnyitóján: békegazdaság vagy hadigazdaság? Ez a nagy kérdés ma

Orbán Viktor a kamara évnyitóján: békegazdaság vagy hadigazdaság? Ez a nagy kérdés ma

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitóján a Puskás Stadionban beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Nagy Elek, az MKIK elnöke. Orbán Viktor és Nagy Elek együttműködési megállapodást ír alá többek között a szakképzés „egyablakosításáról”. A miniszterelnök beszélt arról is, hogyan csökkentenék a különadókat.

Elemző: úgy tűnik, a rezsimváltás elmarad Iránban, de az új vezetés gyengébb lesz

Ha valóban Ali Hamenei fia lesz Irán új legfőbb vezetője, az üzenet lenne a világ felé is, mert Modzstaba Hamenei vélhetően ugyanazt az irányt vinné tovább, mint az apja, ráadásul élvezi a Forradalmi Gárda támogatását is – mondta az InfoRádióban László Dávid. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese szerint az új iráni vezetés kompromisszumokra kényszerül majd, és az sem kizárt, hogy teljesen le kell állítania a nukleáris és a ballisztikus rakéta-programját.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, légicsata volt Katar felett, megtámadták Azerbajdzsánt - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, légicsata volt Katar felett, megtámadták Azerbajdzsánt - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. A katari légierő iráni bombázókat lőtt le a légtérben, a nap folyamán pedig rakétatámadás érte Dohát, illetve Bahreint és Izraelt is. Délelőtt a semleges kaukázusi Azerbajdzsán területét is iráni támadás érte. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×