A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izrael az övezet teljes lefegyverzését követeli. Szaár szerint Jeruzsálem nem támogatja azt a tervet, miszerint Gáza polgári igazgatása a Hamásztól a Ciszjordániát irányító Palesztin Nemzeti Hatósághoz kerüljön. A Gázai övezet jövőjével kapcsolatban a legfontosabbnak a deradikalizációs politikát jelölte meg, vagyis a szélsőséges ideológiák és csoportok háttérbe szorítását.

"Nem fogjuk elfogadni sem a Hamász, sem más terrorszervezet folytatólagos jelenlétét Gázában" - jelentette ki Szaár. Izrael arra készül, hogy a fegyvernyugvást és a túszok kiszabadulását lehetővé tevő megállapodás első szakasza részeként csütörtökön a Hamász átadja négy halott túsz földi maradványait, melyeket személyazonosságuk igazolására az igazságügyi orvosszakértői intézetbe szállítanak.

Az egyelőre nem tisztázott, hogy szombaton három vagy hat élő túszt engednek majd szabadon a gázai terrorszervezetek.

A Hamász nehéz földmunkák elvégzésére alkalmas gépeket és mobil lakóházakat követel a tűszszünet és a túszok elengedésének folytatásáért és esetleges kibővítésért cserébe. Ötszáz nehézgépet kért a romok eltakarításához és az eltűntek holttesteinek kiemeléséhez, s Izrael kedden közölte, hogy az ellenőrzést követően szakaszosan megkezdi a mobilházak és a nehézgépek beküldését a megállapodásban foglaltak szerint.

Az izraeli biztonságpolitikai kabinet hétfőn este öt órán át ülésezett a tűzszüneti megállapodás második szakaszáról, majd a kormányülésen részt vevő, s a Háárec című újságnak nyilatkozó forrás szerint nem született döntés. Hétfőn izraeli delegáció indult Kairóba, hogy megvitassák a megállapodás első szakaszának további végrehajtását.