Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Skien, 2016. április 20.2016. március 18-án készült kép a 21 év szabadságvesztésre ítélt Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkosról a norvégiai Skien börtönében. A 2011 nyarán hetvenhét embert lemészároló Anders Breivik 2016. április 20-án részben pert nyert a norvég állammal szemben, miután egy oslói bíróság kimondta, hogy a hatóságok a börtönben megsértették emberi jogait. (MTI/EPA/Lise Aserud)
Nyitókép: MTI/EPA/Lise Aserud)

Putyint éltetve, karlendítve kérte büntetése enyhítését a tömeggyilkos Anders Breivik

Megkezdődött kedden Norvégiában az Anders Behring Breivik, a tömeggyilkosságért elítélt szélsőjobboldali terrorista által a 21 éves börtönbüntetése lerövidítése érdekében benyújtott kérelem tárgyalása.

A 45 éves Breivik, aki eddig 13 évet töltött rács mögött 77 ember megöléséért, második alkalommal adott be kérvényt büntetése felülvizsgálatára, először 2022-ben.

Az elítélt, aki feje mindkét oldalán a hajába borotvált Z betűvel jelzi, hogy Oroszország mellett áll, szélsőjobboldali kézmozdulatot tett, és egy politikai üzenetet tartalmazó plakátot mutatott fel, amikor belépett a szigorúan őrzött Ringerike börtön tornatermébe, ahol a keddi tárgyalást megrendezték. Vlagyimir Putyin elnököt „az európaiak legfőbb globális védelmezőjének” nevezte.

„Nem vagyok ember. Már 13 éve nem vagyok ember” – mondta az újságíróknak a norvég NTB hírügynökség közlése szerint. Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha szabadon engednék, Breivik azt mondta, hogy ha engedélyeznék, olyan hamar elhagyná Norvégiát, ahogy csak teheti. Kijelentette, „nem fogják megbánni”, ha kiengedik, és mint mondta, „ad egy utolsó esélyt (a bíróságnak), hogy megszánja a szélsőjobbot”.

Bár röviden sajnálkozását fejezte ki tetteiért, később a bíró kérdéseire válaszolva „szükségesnek” nevezte az által elkövetett véres merényleteket.

Breivik 2011. július 22-én 69 embert gyilkolt meg Utoya szigetén a baloldali Munkáspárt ifjúsági táborában, többségükben tizenéves fiatalokat. Oslo kormányzati negyedében pedig gépkocsiba rejtett pokolgéppel megölt további nyolc embert. Tettét szélsőjobboldali és iszlámellenes indítékokkal magyarázta.

A tömeggyilkosra 2012-ben a Norvégiában adható 21 éves maximális büntetést szabták ki, de tovább is börtönben tarthatják, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy veszélyt jelent a társadalomra.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×