Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Skien, 2016. április 20.2016. március 18-án készült kép a 21 év szabadságvesztésre ítélt Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkosról a norvégiai Skien börtönében. A 2011 nyarán hetvenhét embert lemészároló Anders Breivik 2016. április 20-án részben pert nyert a norvég állammal szemben, miután egy oslói bíróság kimondta, hogy a hatóságok a börtönben megsértették emberi jogait. (MTI/EPA/Lise Aserud)
Nyitókép: MTI/EPA/Lise Aserud)

Putyint éltetve, karlendítve kérte büntetése enyhítését a tömeggyilkos Anders Breivik

Megkezdődött kedden Norvégiában az Anders Behring Breivik, a tömeggyilkosságért elítélt szélsőjobboldali terrorista által a 21 éves börtönbüntetése lerövidítése érdekében benyújtott kérelem tárgyalása.

A 45 éves Breivik, aki eddig 13 évet töltött rács mögött 77 ember megöléséért, második alkalommal adott be kérvényt büntetése felülvizsgálatára, először 2022-ben.

Az elítélt, aki feje mindkét oldalán a hajába borotvált Z betűvel jelzi, hogy Oroszország mellett áll, szélsőjobboldali kézmozdulatot tett, és egy politikai üzenetet tartalmazó plakátot mutatott fel, amikor belépett a szigorúan őrzött Ringerike börtön tornatermébe, ahol a keddi tárgyalást megrendezték. Vlagyimir Putyin elnököt „az európaiak legfőbb globális védelmezőjének” nevezte.

„Nem vagyok ember. Már 13 éve nem vagyok ember” – mondta az újságíróknak a norvég NTB hírügynökség közlése szerint. Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha szabadon engednék, Breivik azt mondta, hogy ha engedélyeznék, olyan hamar elhagyná Norvégiát, ahogy csak teheti. Kijelentette, „nem fogják megbánni”, ha kiengedik, és mint mondta, „ad egy utolsó esélyt (a bíróságnak), hogy megszánja a szélsőjobbot”.

Bár röviden sajnálkozását fejezte ki tetteiért, később a bíró kérdéseire válaszolva „szükségesnek” nevezte az által elkövetett véres merényleteket.

Breivik 2011. július 22-én 69 embert gyilkolt meg Utoya szigetén a baloldali Munkáspárt ifjúsági táborában, többségükben tizenéves fiatalokat. Oslo kormányzati negyedében pedig gépkocsiba rejtett pokolgéppel megölt további nyolc embert. Tettét szélsőjobboldali és iszlámellenes indítékokkal magyarázta.

A tömeggyilkosra 2012-ben a Norvégiában adható 21 éves maximális büntetést szabták ki, de tovább is börtönben tarthatják, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy veszélyt jelent a társadalomra.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×