Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Hadgyakorlatra érkező dél-koreai katonák a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet dél-koreai oldalán, Padzsu közelében 2020. június 18-án. Észak-Korea két napja felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát, Phenjan katonákat küldött a két határ menti, Korea-közi ipari zónába, és nem veszi fel a kapcsolatot Szöullal a feszültségek elsimítása érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/YNA

Amerikai erődemonstráció Észak-Korea számára

Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok közös légi gyakorlatot tartott a Koreai-félsziget déli részén válaszul arra, hogy Észak-Korea nemrégiben kísérleti új interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki, amelyet arra terveztek, hogy csapást mérjen az Egyesült Államok szárazföldi területére.

A dél-koreai hadsereg vasárnap ismertetett közleménye szerint a dél-koreai, amerikai és japán vadászgépeket amerikai B-1B stratégiai bombázók kísérték, amelyek pontos számát nem határozták meg.

A közös légi gyakorlat során egyebek között célpontok eltalálását is gyakorolták, hogy "bemutassák a B-1B elsöprő képességeit”. A közlemény szerint a légi gyakorlat célja az volt, hogy demonstrálja a három ország szilárd elhatározását és készségét Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramjai való reagálásra.

A közlemény szerint

idén ez volt a második dél-koreai- japán-amerikai háromoldalú légi gyakorlat.

Észak-Korea csütörtökön egy Hvaszong-19 elnevezésű új fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakétát indított a Japán-tenger irányába kísérleti jelleggel. A rakéta magasabban repült és tovább maradt a levegőben, mint bármely más Észak-Korea által korábban kilőtt rakéta. Kim Dzsongün észak-koreai vezető "nagy elégedettségének adott hangot" a sikeres tesztkilövés után.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×