Egy héttel a rekordszámú repülőgépet érintő katonai bekerítési manőverek után, és egy nappal azután, hogy a sziget közelében éles lőszerrel végeztek gyakorlatot, a tajvani védelmi miniszter bejelentette, a Liaoning nevű repülőgéphordozó áthaladt azon a tengeri sávon, amely 70 éve áll a feszültségek központjában.

"Szorosan figyelemmel kísérjük" - mondta Wellington Koo tárcavezető újságíróknak.

Kína Tajvant területének szerves részének tekinti, amelyet szükség esetén erőszakkal kíván újraegyesíteni. Peking és Tajpej között 2016 és Caj Jing-ven elnök tajvani elnöki kinevezése, majd 2024-ben utódja, Laj Csing-tö elnökké választása óta elmérgesedett a viszony.

Kína rendszeresen azzal vádolja őket, hogy mélyíteni akarják a sziget és a szárazföld közötti kulturális szakadékot. Válaszul Peking fokozta katonai tevékenységét a terület körül.

Október közepén Peking nagyszabású manővereket szervezett rekordszámú katonai repülőgéppel és hajóval, néhány nappal Tajvan nemzeti ünnepe után.

A Liaoning, Kína legrégebbi repülőgép-hordozója ez alkalommal a dél-japán Jonaguni sziget közelében, Tajvantól keletre lévő vizeken hajózott, és a japán kormány főtitkárhelyettese, Aoki Kazuhiko szerint repülőgépek szálltak fel róla.

A hétvégén egy amerikai és egy kanadai hadihajó áthajózott a 180 kilométer széles Tajvani-szoroson, hogy megerősítsék a szoros nemzetközi vízi útvonal státuszát.

Peking elítélte az átkelést, mondván, hogy az megzavarta "a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását".

Az 1949-es pekingi kommunista hatalomátvétel és a tajvani nacionalista kormány menekülése óta a szoros politikailag elválasztja a 23 millió lakosú, ma már demokratikusan kormányzott szigetet a Kínai Népköztársaságtól.

(A nyitókép illusztráció: A Liaoning repülőgép-hordozó 2024. február 29-én, a kínai Liaoning tartománybeli Dalianban, amint vontatóhajók segítségével tengeri próbaútra indul a daliani hajógyárból.)