Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Dahije, 2024. augusztus 1.Fuad Sukrt, a Hezbollah libanoni síita milícia parancsnokát temetik Bejrút déli elővárosában, Dahijében 2024. augusztus 1-jén. Sukrral egy izraeli rakétacsapás végzett, mert őt vádolták a Golán-fennsík egyik drúz faluja ellen néhány nappal korábban végrehajtott, tizenkét gyermek, illetve tizenéves életét követelő rakétatámadás kitervelésével. A július 30-i izraeli dróntámadás a parancsnokon kívül egy iráni katonai tanácsadóval és ötpolgári személlyel is végzett.
Nyitókép: MTI/AP/Huszein Malla

Izrael „belsejébe hatoló” véres megtorlást vár el a Hezbollahtól Teherán

Irán kijelentette, hogy szövetségesének, a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalomnak mélyen Izrael belsejére kell csapást mérnie és nem kell a katonai célpontokra szorítkoznia, válaszul a szervezet katonai vezetője ellen kedden Bejrút közelében elkövetett merényletre.

Fuad Sukr, a Hezbollah katonai vezetője kedd este vesztette életét egy Bejrút déli külvárosában lévő épületre mért izraeli légitámadásban, amelynek következtében hat másik személy, köztük öt civil is életét vesztette.

A Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah csütörtöki beszédében „bosszút” ígért a Hezbollah libanoni fővárosban lévő fellegvára elleni „agresszióra”, ami újabb eszkalációtól való aggodalmat kelt.

A mostani csapás után „arra számítunk, hogy a Hezbollah további célpontokat fog választani, és Izrael mélyére mér csapást” – mondta szombaton Irán ENSZ-képviselője, akit az IRNA hivatalos ügynökség idézett.

A Hezbollah, a palesztin Hamász Irán által támogatott szövetségese szinte naponta csap össze az izraeli hadsereggel az izraeli-libanoni határ mentén azóta, hogy október 7-én megkezdődött a háború a Gázai övezetben, amelyet a Hamász Izrael elleni példátlan támadása váltott ki.

„A Hezbollah és az (izraeli) rezsim betartott bizonyos határokat, amelyen a (kedd esti) támadás átlépett” – mondta Irán ENSZ-képviselője.

Hozzátette: Mostantól a libanoni mozgalom „nem fogja a válaszlépéseket katonai célpontokra korlátozni”.

Irán és a Hamász is azzal vádolja Izraelt, hogy szerdán Teheránban meggyilkolta Iszmail Haníjét, a palesztin iszlamista mozgalom vezetőjét, és megtorlással fenyegetőztek.

Hosszein Szalami tábornok, az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka azzal fenyegette meg szombaton Izraelt, hogy Irán térségbeli szövetségesei széles körű ellencsapást mérnek Izraelre.

A „bűnös és terrorista cionista rezsimnek és támogatóinak számolniuk kell az ellenállási csoportok szent bosszújával” – mondta a szervezet honlapja szerint. A Hezbollah vezetőjének írt levelében Szalami „kemény és véres bosszúról” beszélt.

Az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bageri ugyancsak „véres bosszút” emlegetett, és azt mondta, hogy a hadsereg „már csak a megtorló csapás végrehajtásának időpontját mérlegelik”.

Szombaton a Kajhan című keményvonalas iráni lap azt írta, hogy Iránnak és szövetségeseinek Tel-Avivra és Haifára kellene csapást mérniük, és izraeli tisztségviselőket kellene célba venniük.

„Olyan területek, mint Tel-Aviv és Haifa, valamint stratégiai központok és különösen a közelmúltbeli bűncselekményekben érintett egyes tisztségviselők lakóhelye a megtorlás célpontjai között szerepelnek” – írta az újság.

„A (stratégiai helyszíneken) okozott károk mellett különleges műveletek is várhatóak, amelyek fájdalmas emberáldozatokkal is járnak majd”

– áll a cikkben.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×