"Másrészt úgy gondolom, hogy az európai politikusok azért frusztráltak, mert félnek. Félnek attól, hogy Európában mindenki számára teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy nemcsak rossz és sikertelen stratégiát hajtottak végre, amikor erről a háborúról van szó, hanem olyan stratégiát, amely óriási károkat okozott Európának és az európai embereknek" - hangsúlyozta. Hozzátette: az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján tapasztalhatta meg ezt a frusztrációt.

Kiemelte, hogy minél többet beszélünk róla, minél látványosabban képviseljük ezt az álláspontot, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy az elmúlt két és fél évben az Európai Unió stratégiai szempontból teljesen kudarcot vallott.

Az uniós vezetők reakciójával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azzal felelt: "világossá tették, hogy Magyarországnak nincs joga az Európai Uniót képviselni ezeken a tárgyalásokon". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Orbán Viktor nem is beszélt az EU nevében.

"Nyilvánvalóan teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy a soros elnökségnek semmi köze az Európai Unió külképviseletéhez" - tette hozzá.

Szijjártó Péter rávilágított, hogy Orbán Viktor miniszterelnök békemisszióját saját minőségében tette, mert az Európai Uniót jelenleg nem tekintik a világpolitika fontos szereplőjének. Orbán Viktor viszont, aki "Európában az egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök, akinek nagyon széleskörű hitelessége van a világban, akit tisztelnek a jövőképéért és azért a bátorságáért, hogy nyíltan beszél a jövőképéről, ő volt az egyetlen, aki megkísérelhette világossá tenni, hogy Európában is vannak békepárti hangok".

Szijjártó Péter ezzel összefüggésben arról a problémáról is beszélt, hogy a fősodorhoz tartozó liberális média masszív többsége Európában olyan "véleménybuborékot" hozott létre, amely azt sugallja, mintha az euroatlanti álláspont lenne a világ vezető álláspontja, ami egyáltalán nem igaz. Mint mondta, ha az embernek van elég energiája és bátorsága, hogy kinézzen ebből az euroatlanti buborékból, akkor látja, hogy a globális többség tiszteli a magyar álláspontot, szimpatizál a magyar állásponttal és egyetért azzal.

A békemisszió során tett csúcstalálkozók tanulságairól a magyar külügyminiszter azt mondta:

mivel az oroszok napról napra egyre nagyobb területet foglalnak el, számukra egyáltalán nem sürgős, hogy bármilyen megoldás szülessen, mert minden egyes nappal ők nyernek.

"Most ezt mondom, természetesen a nyugat-európai kollégák azt fogják mondani, hogy ez orosz propaganda. Nem, ez a tény, és ezt ők is tudják" - fogalmazott Szijjártó Péter. Hozzátette: az ukránok egyre több és több támogatást kérnek. Most még mindig megkapják, mert az Egyesült Államokban demokrata kormányzat van.

"Tehát ha a két háborúban álló felet nézem, valójában nem várhatjuk el egyiküktől sem, hogy a csatatéren megoldási javaslattal álljon elő. Ez tehát azt jelenti, hogy a hatásnak kívülről kell jönnie" - mondta Szijjártó Péter. Megjegyezte: itt három szereplő van: az Egyesült Államok, Kína és még mindig Európa.

"De jelenleg Európa lemaradt az Egyesült Államok mögött, mert Európa az amerikai stratégiát másolja, és ebben a tekintetben az Egyesült Államok asszisztense, és nincs saját hangja" - tette hozzá.

"A jelenlegi amerikai kormány nyilvánvalóan háborúpárti. Ha ott változás történik, akkor a három nagyhatalom közül legalább kettő a béke mellett fog állni, és ez teljesen megváltoztatja a képet"

- fogalmazott a magyar külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint Donald Trump elnök visszatérése a hatalomba teljesen új lendületet adhat ebben a tekintetben.

A tárcavezető emlékeztett arra is, hogy Kína a béke mellett van, már tettek kezdeményezéseket. Vang Ji külügyminiszter a brazil kollégával együtt letett az asztalra egy javaslatot, amelyet a külgazdasági és külügyminiszter szerint érdemes lenne megvitatni.

Szijjártó Péter a békemisszió egyik legfontosabb eredményének nevezte, hogy a kommunikációs csatornák nyitva állnak. "Mert ha a kommunikációs csatornák elakadnak, akkor elveszítjük a béke reményét. Annak érdekében tehát, hogy elkerüljük a harctéri tragédia folytatását, szükség van az alternatív útra, amely a kommunikáció és a párbeszéd. Ezért a miniszterelnök vitát javasolt arról, hogy Európának újra meg kellene-e nyitnia a kommunikációs csatornákat Oroszországgal" - fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője "gyermeteg bosszút" eszelt ki, hogy a kül- és védelmi miniszterek informális találkozóját ne Budapesten, hanem Brüsszelben tartsák meg.

"Kit érdekel? Úgy értem, sokat veszítenek, mert én a nemzeti futballstadionban láttam volna vendégül őket, ami sokkal jobb hely", mint a brüsszeli helyszín - jegyezte meg Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy 13 uniós tagállam miniszterei, köztük a legnagyobb országok képviselői érveltek Budapest mellett.