A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott telefonbeszélgetését követően, hogy a közelgő magyar európai uniós elnökség egyik fontos feladata az együttműködés fejlesztése lesz Kínával, hogy az végre visszataláljon a korábbi stabil pályájára.

Lényegesnek nevezte, hogy az európai-kínai kapcsolatokat ideológiák helyett pragmatikus, tárgyszerű, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésként lehessen leírni.

Továbbá kifejtette, hogy a viszony fejlesztése két okból is rendkívül fontos, s ezek közül az egyik a béke, hiszen a béke lehetőséget nyújt az emberi életek megóvására és a nagyobb fejlődésre. Márpedig szavai szerint Kína azon államok élmezőnyébe tartozik, amelyek „a leghatározottabban, a leghangosabban és a legelkötelezettebben lépnek fel a béke ügye mellett”.

Ezzel kapcsolatban üdvözölte és támogatásáról biztosította az ukrajnai válság rendezését célzó brazil–kínai béketervet. Mint közölte, ezt érdemes lenne széles körben megvitatni, ugyanis a dokumentum jó alapja lehetne a fegyverszünetnek és a béketárgyalásoknak.

„Egyetértettünk a kínai külügyminiszter kollégával, hogy a béke megteremtése érdekében folytatni kell és erősíteni kell erőfeszítéseinket, mert kizárólag a békével tudjuk elkerülni, hogy még több veszteség sújtsa a háborúzó feleket, még több veszteség sújtsa Európát és a világot” – tájékoztatott.

Szijjártó Péter ezt követően arra is kitért, hogy mivel a magyar EU-elnökség másik fő célkitűzése a versenyképesség javítása, ezért tárgyaltak az európai-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről is.

„Európa versenyképessége az elmúlt időszakban sokat romlott, és mi azt gondoljuk, hogy a versenyképesség helyreállításában nagy szerepe lenne a Kínával való gazdasági együttműködés fejlesztésének” – mondta.

„Magyarország a legjobb példa arra, hogy milyen eredményekkel, milyen pozitív hozadékkal jár a kölcsönös tiszteleten alapuló, józan észen alapuló kelet-nyugati gazdasági együttműködés, hiszen Magyarországon a legnagyobb keleti és a legnagyobb nyugati vállalatok zavartalanul működnek együtt, és ebből ők is és mi is nagyon sokat profitálnak, illetve profitálunk” – tette hozzá.

„Ezért az Európai Unió akkor járna jól gazdaságilag, ha az elkövetkezendő időszakban még szorosabbá, hatékonyabbá tenné a gazdasági együttműködését Kínával, nem ideológiai alapú megközelítést használna, nem elszigetelésre törekedne, nem büntetővámokat vezetne be, nem korlátozná a kereskedelmet, hanem

aktív, mindkét fél előnyét szolgáló gazdasági együttműködést tudnánk építeni”

– folytatta.

A miniszter aláhúzta, hogy számos megbeszélést folytattak a gazdaság, az autóipar szereplőivel, és azt látni, hogy igen komoly aggodalomra adhatnak okot a kínai autóiparra kivetett EU-s büntetővámok.

Rámutatott, hogy a nyugat-európai autógyártók elektromos átállási stratégiáiban alapvető fontosságú feltételként szerepel a szoros együttműködés a kínai vállalatokkal, tehát az európai és a kínai autóipar elszigetelése nemcsak versenyképességi, hanem környezetvédelmi problémákat is fog okozni.

„Ha a zöld autóiparra történő átállás lelassul, akkor a károsanyag-kibocsátás is lassabban fog csökkenni Európában, és akkor a magunk elé kitűzött zöld célokat sem fogjuk tudni elérni” – figyelmeztetett.

„Így az európai környezetvédelmi és versenyképességi célok eléréséhez kifejezetten fontos az európai-kínai együttműködés fejlesztése, és büntetővámokkal, kereskedelmi korlátozásokkal nem fejleszteni, hanem lerombolni lehet egy-egy ilyen együttműködést” – vélekedett.

Leszögezte: „És ezért az elkövetkezendő időszakban is dolgozunk azért, hogy ne egyfajta vámháború, ne egyfajta kereskedelmi háború bontakozzon ki az Európai Unió és Kína között, hanem egy kölcsönös előnyökre irányuló gazdasági együttműködés valósulhasson meg.”

„Ez Európa érdeke, ez az európai gazdaság, ez az európai vállalatok érdeke, és ez Magyarország érdeke is. Egy vámháború, egy kereskedelmi háború (.) európai munkahelyek százezreit sodorná veszélybe” – mondta.