A Der Spiegel beszámolója szerint a szövetségi rendőrség bárkit ellenőrizhet, akár Dániából, akár Franciaországból vagy épp a Benelux-országokból érkezik. A lengyel, a cseh és a svájci határon az ideiglenes ellenőrzés már hosszabb ideje érvényben volt, sőt a közelmúltban újabb hat hónappal meghosszabbították. Az ellenőrzést ezeken a határokon első ízben 2023 októberében vezették be, mindenekelőtt az illegális migráció megfékezésére.

A mostani "bővítés" keretében a schengeni övezet országaiból érkezőket ugyanakkor nem csak a szárazföldi határon ellenőrizhetik.

Az ellenőrzést kiterjesztették a repülőterekre és a kikötőkre is.

Hivatalos megfogalmazás szerint az ellenőrzések "a helyzettől függően és rugalmasan" zajlanak.

A labdarúgó Eb június 14-én kezdődik Münchenben a Németország–Skócia nyitómeccsel, és július 14-én a berlini döntővel ér véget. A házigazdákkal egy csoportba került magyar válogatott június 15-én Kölnben vívja elő mérkőzését Svájc ellen.

A belügyminisztérium bejelentése szerint a határellenőrzés július 19-ig lesz érvényben. Mindez azt jelenti, hogy minden beutazónak rendelkeznie kell érvényes személyi okmánnyal. A német média a rendelettel kapcsolatban idézte Nancy Faeser belügyminisztert, aki hangsúlyozta, hogy az ellenőrzések célja az erőszakos bűnözők korai azonosítása és megállítása. A miniszter szerint az Eb biztonsága érdekében a hatóságok figyelmének középpontjában mindenekelőtt az iszlamista terrorral való fenyegetés, a huligánok tevékenysége és a kibertámadások állnak. Nancy Faeser a hét közepén a biztonsági helyzetet "feszültnek" értékelte. Az Eb idejére tervezett terrortámadásokra ugyanakkor nincs semmifajta konkrét utalás, illetve bizonyíték.

A belügyi tárca szerint németeken kívül csaknem 600 külföldi rendőrt is bevetnek a biztonság garantálása érdekében, mindenekelőtt a mérkőzések helyszínein, valamint a vasúti közlekedés ellenőrzésében. Ugyanakkor szoros az együttműködés a részt vevő országok, a szomszédos államok, sőt az esetleges tranzitországok illetékes hatóságaival is.

A biztonsági intézkedésekre fordítandó tetemes kiadásoktól aligha elválasztható a Der Tagesspiegel című lap értesülése, amely szerint

az egy hónapig tartó Eb a főváros számára valóságos "költségrobbanással" jár.

Mindez – mint a lap fogalmazott – azt jelenti, hogy Berlinnek kétszer annyit kell fizetnie, mint amennyire eredetileg számítottak. Az újság a költségrobbanás fő okaként a stadionokon kívüli hatalmas szurkolói zónák létrehozásával kapcsolatos költségeket említette. A Correctiv oknyomozó portálra hivatkozó beszámoló szerint a pluszköltségek jelentős része az adófizetőket terheli. Berlinben a többletkiadások 40 millió eurót tesznek ki, amit nem vettek számításba a 2017-ben indított pályázati eljárás során. Berlin tartományt, illetve magát a fővárost irányító szenátus évekkel ezelőtt 43,2 millió eurót irányzott elő az Eb-költségeire, kiderült azonban hogy összesen 83,7 milliárd euróra volt szükség.

A főváros a tíz helyszín egyike, ahol az Eb meccseit tartják, a berlini Olimpiai Stadionban összesen hat mérkőzésre kerül sor, köztük a július 14-i döntőre is. Mérkőzésenként több tízezer embert várnak a főváros nevezetességei körüli hatalma szurkoló zónákban. A szenátus szerint a szurkolói övezetek technikai felszerelésére és a hatalma kivetítők létesítésére fordított kiadások egy részét az UEFA fedezi. Ez a rész azonban "elenyésző" az összes költséghez viszonyítva.