Infostart.hu
eur:
387.78
usd:
329.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az orosz hadsereg által szervezett sajtóút során készült kép a Dnyeper folyó melletti kahovkai vízerőmű szögesdróttal védett épületéről a dél-ukrajnai Kahovkában 2022. május 20-án. Az erőmű az egyik legfontosabb stratégiai létesítmény Dél-Ukrajnában.
Nyitókép: Szergej Ilnyickij

Fájdalmas veszteség érte Ukrajnát

Ukrajna leállította két vízerőművének működését – számolt be csütörtökön az Ukrhidroenerho állami vállalat.

A tájékoztatás szerint május 8-án jelentős károkat tapasztaltak a vízerőművekben, emiatt kivonták őket a termelésből – írta a vállalat a Telegramon.

Az Ukrhidroenerho hozzátette, hogy „ma Ukrajna teljes vízerőművi generációja pusztító károkat szenvedett, a megsemmisült berendezések helyreállítása jelentős erőfeszítéseket és pénzügyi forrásokat igényel”. A vállalat nem közölte a vízerőművek nevét, és azt sem, hogy mennyi időre szüntették meg a működésüket.

Egy nappal korábban Vlagyimir Rogov, az „Együtt vagyunk Oroszországgal” nevű zaporizzsjai székhelyű mozgalom elnöke a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta, hogy az orosz erők május 8-án reggel rakétacsapásokat mértek a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsjában lévő Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőműre és egy ipari telephelyre.

Korábban Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az ország az utóbbi időben gigantikus mennyiségű energiatermelési kapacitást veszített.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója arról tájékoztatott, hogy megrongálódott a Kanyivszkei és a Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőmű, valamint a Zmijivi hőerőmű.

Az ország energiaügyi minisztériuma a Kijevi terület legnagyobb energiatermelő létesítményének, a Tripilszka hőerőműnek teljes megsemmisüléséről számolt be.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az ország teljes energetikai rendszerének több mint fele megsérült. Az ukrán Nemzeti Bank az energiarendszer nehéz helyzete miatt a villamosenergia-tarifák jelentős emelkedését vetítette előre.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×