Teljesen mást akarnak a felek, Izrael meg akarja tisztítani a Gázai övezetet a Hamásztól, ami nem reális vállalkozás. Bár a korábbi izraeli támadások és bombázások legyengítették a város védelmét, de ennyire masszív hadművelet még zajlott Rafah ellen, ahol a Hamásznak még vannak tartalékai − mondta Novák Attila András az InfoRádióban.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a Hamászon belül is éles ellentét van a gázai szárny és az emigrációban élők között. Az utóbbiak erőltetnék a háborút, és azt, hogy semmilyen feltétel mellett ne adják meg magukat, a Gázai övezetben élő vezetőség viszont kompromisszumképes, mert látják, hogy milyen körülmények vannak Rafahban.
„Nehéz pontosan felmérni, hogy mekkora a támogatottsága a Hamásznak a Gázai övezetben élő palesztinok körében. Korábban voltak felmérések, főleg Ciszjordániában, de ezek nem az európai értelemben vett demokratikus közvélemény-kutatások. Az itt élőket lényegében a Hamász nevelte, nem is láttak mást, tehát valószínű, hogy erős még a támogatottságuk, de az is látszik, hogy a politikai és katonai hatalmuk jelentősen korlátozódott” − fejtette ki Novák Attila András. Hozzátette, hogy a városban súlyos a humanitárius helyzet, több mint másfél millió ember zsúfolódott össze, akik főleg az északi részről menekültek Rafah felé, az izraeli hadsereg felszólítására. További lehetőségük viszont nincs a menekülésre, a település a határ mellett van, Egyiptom pedig jelezte, hogy nem engedi be a területére a palesztin menekülteket.
Mahmúd Abbász szerint újabb Nakba következik be, ha az iszlamista terrorszervezet nem tud megegyezni Izraellel a túszok szabadon engedéséről. Ez a kifejezés az első zsidó–palesztin háborúra utal, amikor 700 ezer palesztinnak kellett elhagynia az otthonát a megalakuló Izrael állam területéről − mondta a szakértő, majd hozzátette, hogy szerinte az arab világ számára nagyon volt a Palesztin Hatóság elnökének megszólalása, mert ezzel is jelzi, hogy van beleszólása a folyamatokba, és kifejezi a palesztin nép egységét is.
