A luxembourgi székhelyű testülethez 2018-ban két holland médiavállalat, az RTL Nederland és az RTL Nieuws, nyújtott be keresetet, miután az illetékes holland miniszter egyes információk bizalmas jellegére hivatkozva elutasította, hogy bizonyos részleteket adjon ki számukra az üggyel kapcsolatban.

Az RTL vállalatok vitatták az információk bizalmas jellegét. A holland államtanács előtt benyújtott fellebbezésük keretében a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való alapvető jogra hivatkoztak.

Az uniós bíróság csütörtöki határozatában úgy ítélte meg, hogy a repülésbiztonságra vonatkozó információk bizalmas kezelése sértheti a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságához való jogot. Az ítélet hozzáteszi azonban, hogy alkalmazása az általa elérni kívánt céllal arányos, mivel nem akadályozza a nyilvánosságot és a médiát abban, hogy más forrásokból tájékozódjanak a témában.

A testület emlékeztetett, hogy a légi eseményekre és balesetekre vonatkozó információk bizalmas jellege központi elemét alkotja az uniós jogalkotó által a légi közlekedés biztonságának javítása érdekében létrehozott felügyeleti és ellenőrzési rendszernek, amely ezen információk gyűjtésén, hatóságok közötti megosztásán és elemzésén alapul.

A malajziai légitársaság MH17-es, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállító gépe 2014. július 17-én zuhant le Kelet-Ukrajnában, a fedélzetén tartózkodók többsége – 196 utas – holland állampolgár volt. Az esetet vizsgáló nemzetközi nyomozócsoport arra következtetésre jutott, hogy a gépet az orosz fegyveres erők Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi rakétadandárjához tartozó Buk típusú légvédelmi rakétarendszerről lőtték le szakadár területről.

A holland bíróság bűnösnek ítélte repülőgép lelövésében Igor Girkint, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredesét - aki 2014 nyarán az ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DNR) „védelmi minisztereként” szolgált –, a szintén orosz Szergej Dubinszkijt, a DNR katonai hírszerző ügynökségének volt vezetőjét és az ukrán Leonyid Harcsenkót, aki a szakadár felderítő osztag vezetője volt. Mindhármukat távollétükben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.