Az elmúlt hetekben a háziorvosok szerte az országban rendkívüli túlterheltségre panaszkodtak, amit nem utolsósorban a párhuzamosan terjedő járványos megbetegedések, a koronavírus, az influenza és a légúti fertőzések okoztak. Az év végén olyannyira elmérgesedett a helyzet, hogy a háziorvosi rendelők a karácsony utáni napokban számos helyütt tiltakozásul zárva tartottak, amit viszont a miniszter vett igencsak rossz néven.

Ezt követően a háziorvosok szövetsége indítványozta, hogy tartsanak válságtanácskozást a kialakult helyzet lehetséges rendezése érdekében. A szövetség utalt arra, hogy az orvosokra rendkívüli teher nehezedik, a betegeknek hosszú várakozási időt kell elviselniük, túlzott a bürokrácia és mindehhez mérten "nem tisztességes" a fizetés.

A miniszter az elmúlt hónapokban hozott rendeleteket a háziorvosok terheinek mérséklésére, így például a betegállományba vétel, továbbá a receptfelírás könnyítésére, valamint a digitalizálás előmozdítására. Értesülések szerint a tanácskozáson Karl Lauterbach reformokat ígért. Arra tett ígéretet, hogy a háziorvosok számára elsősorban a biztosítókkal szemben nagyobb pénzügyi szabadságot irányoz elő. Megígérte azt is, hogy még januárban törvénytervezetet terjeszt a parlament elé az orvosi honoráriumok eddigi plafonjának megszüntetésére.

A fő célok között említette továbbá a háziorvosok terheinek csökkentését, a betegek várakozási idejének mérséklését valamint az ellátásukra rendelkezésre álló idő növelését.

A jelenleg érvényben lévő rendszer rendkívül bürokratikus, sajátos, a háziorvosok és a biztosítók közötti bonyolult elszámoláson alapul. Az orvosok számára egyfajta havonkénti kezelési költségvetést biztosítanak, ami a hónap vége előtt rendszerint kimerül.

A miniszter szerint a reform költségei "három számjegyű milliós" összegre rúghatnak, de - mint fogalmazott - "biztosan nem lesz egymilliárd eurós nagyságrend". Az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva Lauterbach azt hangoztatta, hogy a reform költségeit a betegbiztosítók növekvő bevételeiből kellene finanszírozni.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a szövetség adatai szerint jelenleg mintegy ötezerre rúg a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. A válságtanácskozáson a miniszter is elismerte, hogy nincs elegendő háziorvos, ezért Lauterbach úgy véli, hogy az orvostanhallgatók számát évi ötezerrel kellene növelni. A háziorvosok szövetsége ezt a tervet "helyesnek és fontosnak" minősítette.

Mindezzel egy időben a gyermekorvosok országos szövetsége sérelmezte, hogy súlyos gyógyszerhiány akadályozza a gyermekek, illetve fiatalok szükséges ellátását. A szövetség szerint

országos a hiány különféle gyógyszerekből, köztük a penicillinből.

Ez azért is veszélyes, mert a penicillin legjobb antibiotikum a streptococcus fertőzések ellen. A szövetség elnöke szerint a penicillinnek célzott hatása van, ha viszont szélesebb hatású antibiotikumra kellene váltani, az növelné a rezisztencia kockázatát – jelentette ki. Hangsúlyozta azt is, hogy a gyermekkórházak is rendkívül túlterheltek. Gyakori, hogy súlyosan beteg gyermekeket kell áthelyezni egyik kórházból a másikba a túlterheltség miatt.