Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Szeptemberben, az augusztus végi adatokhoz képest 31 920-szal, azaz 0,8 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak száma az EU-ban. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (19 205 ember; +1,6 százalék), Hollandiában (3685; +2,8 százalék) és Írországban (2875; +3,2 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben Csehországban (-7125; -2 százalék), Franciaországban (-2155; -3,2 százalék) Lengyelországban (-1895; -0,2 százalék), Szlovéniában (-405; -4,6 százalék) és Luxembourgban (-10; -0,2 százalék) csökkent jelentősebben az ideiglenes védelemben részesülők száma.

A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 194 900), majd Lengyelország (958 655) és Csehország 357 960 biztosította.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,1), Észtországban (26,2), Lengyelországban (26,1), Bulgáriában (25,8) és Litvániában (25,5) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,3. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,5 százalékát nők, 33,7 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,9 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.

A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 060 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.