Felettébb lesújtó a németek egészségtudatossága. Erről tanúskodik az a tanulmány, amelyet a német egészségbiztosító, a kölni testnevelési főiskola, valamint néhány tekintélyes egyetem neves szakértő professzorai készítettek. A munka, a család és mindezzel összefüggésben a stressz, illetve a helytelen életmód "mindent visz", tudatos kikapcsolódásra, a helyes táplálkozás megtervezésére, de mindenekelőtt a mozgásra és a sportra alig marad idő.

A többi között a Die Zeit című hetilap által ismertetett tanulmány adatai szerint mindez leginkább a 30 és 45 év közötti generációt sújtja. A szakértők szerint a helyzet annyira megdöbbentő, hogy sürgős változásokra van szükség. A szerzők ugyanakkor rámutatnak,hogy a németek jelentős része mindennek ellenére egészségesnek vallja magát. Gyakorlatilag csupán minden ötödik éri el azokat a küszöböket, amelyek általánosságban az egészséges életmód mutatói.

A szakértők rögtön fontos tanácsokat is adnak arra vonatkozóan, hogy ezen miként lehetne változtatni. Megítélésük szerint elengedhetetlen a rendszeres mozgás, valamint a változatos és egészséges táplálkozás. Fontossági sorrend nélkül említik továbbá az alkohollal való "tudatos magatartást", továbbá a cigarettáról való lemondást. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartják a stressz okozta lelki és fizikai megterhelés kezelését, illetve az ehhez vezető lehetőségek megteremtését. A tanulmány adataiból kitűnt, hogy

a megkérdezett nők 20 százaléka képes az említett "kritériumok" betartására, míg a férfiak esetében mindez csak 14 százalékos.

Különösen a 30 és 45 év közötti generáció képtelen erre. A kutatók nem utolsósorban ezt a generációt megcélozva tettek javaslatokat az egészségesebb életmód biztosítására a munkahelyen, illetve a munkaidőben. A kutatók abból indultak ki, hogy a sok ülés "különösen veszélyes". Aki sokat mozog, nem csupán a a krónikus megbetegedések – köztük a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás – kockázatát csökkenti, de erősíti életörömöt, illetve az elégedettséget is – vélekedtek a szakértők.

Mivel azonban a németek túl sokat ülnek, van mit helyrehozni. Az adatok szerint 2019 – azaz a koronavírus-járvány előtti esztendő – óta fél órával,

9,2 órára nőtt az az átlagos idő, amelyet a németek munkanapokon üléssel töltenek.

A 18 és 29 év közötti fiatal felnőttek ennél is többet, több mint 10 órát ülnek naponta vagy a munkahelyen, vagy pedig a számítógép előtt.

A tanulmány modellszámításokra utalva kimutatta, hogy a sokat ülők esetében nagyobb a korai elhalálozás kockázata. Ez a kockázat mintegy 20 százalékkal csökkenthető, ha például egy óra ülést járással váltanának fel.

Ezzel kapcsolatban a kölni testnevelési főiskola professzora, a tanulmány egyik szerzője, Ingo Froböse hangsúlyozta azt is, hogy az egészség megőrzése érdekében mennyire fontos a rendszeres izomerősítő tréning is. A tanulmány szerint ugyanakkor az elegendő mozgás és az izomerősítés kiegyensúlyozott kombinációjával a németek mindössze alig egyharmada él.

Az egészség megőrzése érdekében rendkívül fontos tényező a táplálkozás is. Az adatok szerint a német nők 77 százaléka naponta eszik gyümölcsöt és zöldséget, ez az arány a férfiak esetében csak 56 százalékos. Ugyancsak a nők azok, akik nagyobb arányban részesítik előnyben a teljes kiőrlésű termékeket, mint a férfiak. Ugyanakkor a nők naponta több egészségtelen snacket, mindenekelőtt édességet fogyasztnak, mint a férfiak. Ez az arány a nők esetében 31, míg a férfiaknál 20 százalékos

Külön fejezetben hangsúlyozták a szerzők a munkavégzéstől "elhatárolódó" kikapcsolódás szükségességét. Az adatok szerint a megkérdezettek mintegy negyede olyan mértékű stresszszinttel rendelkezik, amely már kritikusnak számít. Minél magasabb a szubjektív stresszterhelés, annál eredménytelenebb lehet a munkától elhatárolódó mentális kikapcsolódás.

"Aki jobban érzi magát, az többet mozog" – hangsúlyozták a szerzők, utalva arra, hogy ennek ellenkezője ugyancsak érvényes.

Utalnak arra is, hogy a tudatos légzés sokat segíthet. Aki például stresszes helyzetben törekszik arra, hogy nyugodtabban. lassabban és mélyebben lélegezzen, az mérsékelheti a stressz tüneteit – mutatott rá a tanulmány. Az adatok szerint azonban a megkérdezettek 62 százaléka egyáltalán nem ügyel saját "hétköznapi" lélegzetvételére.