A nemsokára 100 éves diplomata szerint most hasonló helyzetben van a világ, mint az első világháború előtt: egyik nagyhatalom sem hajlandó érdemi engedményeket tenni, a fennálló erőegyensúly hirtelen elmozdulása pedig könnyen katonai összecsapást eredményezhet. A két ország közti feszültséget csak fokozza a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése - írta a The Economistban megjelent interjú alapján a Portfolio.

Kissinger meglátása szerint Kína kihasználná az Egyesült Államok általa vélt hanyatlását, és átvenné a világ vezető szerepét, átformálva a nemzetközi szabályrendszert a saját igényeinek megfelelően. A keleti ország nem világuralomra törekszik, ahogy ezt Amerika látja, de a legnagyobb hatalom akar lenni a nemzetközi rendszerben.

A megfelelő kommunikációs csatornák kialakításával és használatával tartja elképzelhetőnek azt, hogy ne fajuljon háborúvá a helyzet.

Elsőként Tajvanról kellene megállapodni, ami nem valami egyszerű, mert a sziget kell Kínának, az Egyesült Államok pedig nem teheti meg azt, hogy több évtizednyi támogatás után csak úgy magára hagyja a de facto önálló államot.

Kissinger szerint az Egyesült Államoknak nyíltan el kellene határolódnia a tajvani függetlenséget támogató erőktől, Kínának pedig fel kellene hagynia a kardcsörtetéssel a sziget körül. Egy Tajvanért folytatott háború során teljesen megsemmisülne szerinte a sziget, így egy ilyen konfliktusnak eleve semmi értelme.

Az interjúban kitértek az ukrajnai háború által generált helyzetre is, amelyben Kína közvetítőként igyekszik mutatni magát. A diplomata úgy látja, hogy bár jelentősen nőtt a kínai befolyás Oroszországban, a két ország közt komoly, katonai szövetség nem fog létrejönni, mivel számos érdekellentétük van.

(A nyitóképen: Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert a kínai államfővel, Hszi Csin-pinggel tartott találkozóján a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2018. november 8-án.)