Chris Farrell a magyar állami médiának adott interjúban az 1990-es évek csecsenföldi háborújához hasonlította a helyzetet, ami "holdbéli tájjá" tette a csecsen fővárost. "Ha valaki ilyen kimenetelben gondolkodik Ukrajnát tekintve, az nem látszik okos dolognak" - fogalmazott a washingtoni székhelyű intézmény kutatási igazgatója.

Kifejtette, hogy az azonnali fegyverszünet és béketárgyalás lenne ukrán és európai szempontból a legemberségesebb és legigazságosabb út.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok a folyamatban garanciát nyújthatna, és segítő szerepet tölthetne be. Minél később érünk el egy rendezett helyzetet, annál veszélyesebbé és életet fenyegetőbbé válik a világ - mondta Chris Farrell.

A Washingtonban működő Heritage Foundation Nemzetvédelmi Központjának vezető kutatója szintén a közmédiának adott interjúban kijelentette, hogy Oroszország eheti bejelentése az amerikai-orosz Új Start nukleáris fegyverzet-korlátozó megállapodásban való részvétel felfüggesztéséről beleilleszkedik egy sorba, ami Oroszország visszavonulását jelenti a fegyverzetellenőrzési egyezményekből.

Patty-Jane Geller szerint a legújabb lépés hátterében az az orosz törekvés állhat, hogy nukleáris kényszerhelyzetet teremtsen, nyomás alá helyezze a nyugatot és az Egyesült Államokat visszavonulásra késztesse az ukrajnai háborút illetően. A katonapolitikai szakértő rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az orosz fél bejelentése arról szól, hogy nem fog az Új Start megállapodásban rögzített 1550 robbanótöltet fölé menni.

Ennek ellenére az Egyesült Államok nem szorítkozhat arra, hogy megpróbálja az orosz felet visszaterelni az egyezmény hatálya alá, hanem ki kell dolgoznia a következő lépést, amivel erősítheti saját "nukleáris elrettentő erejét" - tette hozzá.

Közölte, az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon az Oroszország és Kína által már megkezdett fegyverkezési versenyben, ezért modernizálnia kell a hidegháborúból örökölt, és fenntartott atomfegyver-rendszereit.