Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Karl Nehammer, az előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára sajtóértekezletet tart Bécsben 2019. október 1-jén. A plakát feliratának jelentése: az új néppárt.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Alsó-ausztriai választás: a nyertes veszítette a legtöbbet

A kormányzó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elvesztette abszolút többségét a vasárnap tartott alsó-ausztriai tartományi választáson, míg a jobboldali Szabadság Párt (FPÖ) történelmi sikert aratott.

A kormányon lévő konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte a hétvégi alsó-ausztriai tartományi parlamenti választásokat. Karl Nehammer kancellár párja azonban helyi szinten elvesztette eddig abszolút többségét, sőt a tartományban 1945 óta nem szerepelt olyan rosszul, mint most. A tényleges győztes a második helyre befutó, az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző radikális jobboldali, ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Elemzők szerint mindez egyfajta lakmuszteszt lehet a 2024-es országos parlamenti választások előtt.

Felettébb mozgalmas volt az elmúlt időszak Ausztriában. Az országot korrupciós botrányok sorozata rázta meg. Kancellárok jöttek-mentek. Ausztria eddigi legfiatalabb vezetője, a vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel gyanúsított Sebastian Kurz 2021. október második hetében adta át a stafétabotot addigi külügyminiszterének, Alexander Schallenbergnek, aki azt két hónappal később a jelenleg is hivatalban lévő és szintén néppárti (ÖVP) Karl Nehammernek adta tovább.

A kancellár első évére Oroszország Ukrajna elleni háborúja, illetve elsősorban az ebből fakadó válságkezelés nyomta rá bélyegét. Ilyen körülmények között került sor Ausztriában az idei első tartományi választásra, amelyen

a papírforma egyáltalán nem igazolódott be.

Az ÖVP elvesztette abszolút többségét, míg a korábbi hírhedt Ibiza-botrány fő áldozata, a szabadságpárt nem csupán talpra állt, de a második helyen futott be. Az országosan a Zöld Párttal közösen kormányzó néppárt Alsó-Ausztriában még soha nem szerepelt olyan rosszul, mint most, míg a szabadságpárt eddigi legjobb tartományi eredményével elemzők szerint történelmi sikert aratott.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy elemzők elsősorban a következményekről beszélnek. Alsó-Ausztria az idei tartományi választások első állomása volt, amelyet márciusban Karintia, egy hónappal később pedig az önálló tartománynak számító Salzburg követ. Nagy kérdés, hogy folytatódik-e az alsó-ausztriai trend, mindenekelőtt a konzervatív kormánypárt gyengülése, ami jelzésértékű lehet a két év múlva esedékes országos parlamenti választások előtt.

Johanna Miki-Leitner, Alsó-Ausztria néppárti tartományi miniszterelnöke elismerte pártja nagyarányú visszaesését. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ÖVP kénytelen koalíciós partner után nézni. Miki-Leitner ezt elsősorban azzal magyarázta, hogy

a szabadságpártnak sikerült a tartományit országos választássá változtatnia.

A szabadságpárt pedig nem is titkolta, hogy a tartományban elért eddigi legjobb eredményét szövetségi szinten kívánja kamatoztatni.

Alsó-Ausztriában azonban nem csupán a néppárt szerepelt le, de hozzá hasonlóan helyi szinten történetének legrosszabb eredményét érte el az ország másik nagy hagyományokkal rendelkező pártja, a szociáldemokrata SPÖ is.

A felmérések szerint a kampányt jelentős részben országos témák határozták meg, mindenekelőtt az infláció, a környezet- és klímavédelem, valamint a bevándorlás

Míg Johanna Miki-Leitner tartományi néppárti vezető úgy értékelte, hogy a választók elsősorban a szövetségi kormánynak nyújtották be a számlát, Karl Nehammer más véleményt fogalmazott meg.

A kancellár szerint az alsó-ausztriai szavazók valójában "a világpolitikai helyzettel számoltak el".

Azt ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a választók véleménynyilvánítását komolyán kell venni. Az egyik legfőbb tanulság szerinte az, hogy az állampolgárok terheit "tartományi szinten" is enyhíteni kell.

Az emberek nem látják tisztán az elért eredményeket, és ezen változtatni kell. Ellenkező esetben a komplex problémákból azok profitálnak, akik egyszerű válaszokat adnak – hangoztatta. Pártja minden választóért harcolni fog, és be fogja bizonyítani, hogy a tisztességes munka meghozza gyümölcsét. "Tőlünk függ, hogy tudjuk-e jobban csinálni" – jelentette ki.

A tekintélyes német hetilap, a Die Zeit értékelése szerint az alsó-ausztriai tartományi választások az amúgy is feszültségekkel terhes osztrák politikát még nagyobb nyugtalanságba sodorták.

Ausztriában legkésőbb 2024-ben országos választásokra kerül sor. A közvélemény-kutatásokat a migrációt zászlajára tűző szabadságpárt vezeti, a párt politikai ellenfelei egyre kétségbeesettebben igyekeznek fellépni mindennek ellensúlyozására.

A Die Zeit szerint konzervatív néppárt korábban rendelkezett egy recepttel, azt pedig Sebastian Kurz személyesítette meg. Kurzot azonban elsüllyesztette a korrupció, és egy olyan portot hagyott hátra, amely híján van a terveknek és az elképzeléseknek – fogalmazott a lap.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×