eur:
394.92
usd:
363.19
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József
A magyar nemzetiség látható beikszelve egy népszámlálási adatlapon a szlovákiai népszámlálás során Perse községben, Szlovákiában.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Vakarhatják a fejüket a szakemberek a romániai népszámlálás után

Egy sor dolog nem fog kiderülni az eredményekből. Például az életvitelszerűen az országban élők száma.

Számos kérdést vetnek fel a 2022-es romániai népszámlálás előzetes eredményei, és jelentősen megnehezítik az erdélyi magyarságra vonatkozó további vizsgálatokat - hangzott el a Kolozsváron kedden este tartott szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett rendezvényen Horváth István, Kiss Tamás és Veres Valér szociológusok értékelték szakmai-elemző szempontból a december végén közzétett előzetes eredményeket.

A beszélgetést Novák Csaba Zoltán, az intézet vezetője moderálta négy témakör - módszertan, demográfiai folyamatok, identitás és közpolitikák - mentén. Kiderült: módszertanilag Románia most zárkózott fel leginkább a többi uniós tagállamhoz, mégis voltak hibák.

Elhangzott egyebek között az, hogy az előzetes eredmények alapján nehéz megállapítani Románia reális és legális lakossága közötti eltérést,

mivel nagy számban kerülhettek be olyanok a statisztikákba, akik életvitelszerűen külföldön élnek. Bárkit nyilvántartásba lehetett venni, akinek van román személyi igazolványa vagy szerepel az adatbázisokban.

További fejtörést okoz majd a társadalomkutatóknak, hogy 2,5 millió lakost úgy vettek nyilvántartásba, hogy nem szerepel a nemzetisége, az anyanyelve és a felekezeti hovatartozása. A szociológusok szerint ez az erdélyi magyarságra vonatkozó további kutatásokat is megnehezíti.

Kiss Tamás szerint ez félreértésekhez is vezethet a jövőben, "nemzeti közömbösségnek" vélhetik, ami Romániára nem jellemző. "A nagy többség nem nemzeti közömbös, hanem véletlenül zárta le a kérdőívet" - mondta. Az, hogy közülük

mennyi lehet a magyar, csak a területi bontásból derül ki.

Az előzetes adatok szerint Romániában 624 ezres a természetes népmozgalmi veszteség, főleg az elvándorlás miatt. De nagyfokú bevándorlás is volt, főleg ukrajnai és moldovai románok érkeztek. Az állam munkaerőként tekint a bevándorlókra.

"A romániai magyarság esetében nehéz kiszámolni a reális veszteséget, hiszen a lélekszámot is alig ismerjük az előrejelzések szerint 1,1 millió körül lehet" - mondták. Az erdélyi magyarok migrációjának ma már nem Magyarország a célországa, hanem a nyugat-európai államok. A magyarországi lakcímmel rendelkező romániai magyarok száma 280 ezer a kutatók szerint, ami az utóbbi tíz évben 24 ezerrel növekedett.

Az identitás témaköre kapcsán elhangzott: e téren már az 1992-es népszámláláson felmerült, hogy csalás történik. "Azóta megtanultuk, hogy az államoknak nem kell csalni, birtokolják a statisztikai valósággyártás technológiáját" - fogalmazott Horváth István.

Elmondta, bár az etnikai kategóriákat most a nemzeti kisebbségek szervezetei határozták meg, a többes identifikáció szóba sem került. A szociológus szerint e téren paradigmaváltásra lenne szükséges.

Kiss Tamás a paradigmaváltást abban látná, ha a nemzetiség és az anyanyelv közül utóbbi a döntő szempont, és az erdélyi magyarság "multietnikus nyelvi kulturális közösségként" határozná meg magát. Így a magyarul beszélő romák, székelyek és svábok is "beleférnek" - mondta. És az is kérdés, mi lesz majd a székelyföldi bevándorlókkal - tette hozzá.

A közpolitikák kapcsán elhangzott, hogy a politikai elit a virágzó középosztályra összpontosít, ami kevésbé összeegyeztethető az erdélyi magyar közösség társadalomszerkezetével, mivel ebben sok a roma és a külföldi idénymunkából élő gazdálkodó. Ahhoz, hogy nagyobb számban maradjon meg a magyarság Romániában, az "alsó kategóriákat" kellene integrálni - állítják a szakértők.

"Kevés erőforrásunk van, ami van, azzal élni kellene" - jelentette ki Veres Valér, aki szerint a 110 ezres magyarul beszélő romániai roma közösség kétszeresen diszkriminált, magyarként és romaként is.

Címlapról ajánljuk

Állami támogatások: komoly feszültségforrás készül az EU-tagállamok között

A kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében, és ezzel nem minden tagállam ért egyet. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az ideiglenes szabályozás nagy nyertese a német, a francia és a magyar gazdaság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt jelentette be hétfőn, hogy az év végére az ország stratégiai kőolajkészlete (SPR) várhatóan eléri vagy meghaladja a két évvel korábbi szintet, amikor egy példátlanul nagy, 180 millió hordós készletleépítés indult el az olajárak letörése érdekében. Jennifer Granholm azt is hangsúlyozta, hogy csak átmeneti jellegű, mindössze néhány hónapig tartó szünetet jelent a Biden-adminisztráció döntése, hogy megállították a további LNG-kapacitások kiépülését, amelyek exporta vitték volna a cseppfolyós földgázt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×