A holland király is bocsánatot kért a rabszolgaságért

Karácsonyi beszédében a király hangsúlyozta, hogy a királyság egykori gyarmatain kegyetlenül bántak az emberekkel, de ezért a ma élő emberek közül már senki sem tehető felelőssé. "Mindazonáltal megteremtjük a közös jövő alapját azzal, hogy őszintén szembesülünk közös múltunkkal és elismerjük az emberiesség elleni bűncselekményt megtestesítő rabszolgaságot" - emelte ki Vilmos Sándor.

Rutte hétfőn ünnepélyes beszédet mondott a hágai nemzeti levéltárban, amelynek keretében "emberiesség elleni bűncselekményként" említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.

A holland birodalom a világ szinte minden pontján - Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is - rendelkezett gyarmatokkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet-indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században. Becslések szerint mintegy 600 ezer ember kerülhetett rabszolgasorra a holland uralom alatt.

Hollandia az egyik utolsó európai országként, 1863. július elsején tiltotta meg a rabszolgaságot.

A hágai vezetés most aktívan együtt akar működni az egykori rabszolgák leszármazottjaival a múltbéli szenvedések feldolgozásán. 2023-at ebből a célból emlékévvé nyilvánították. Vilmos Sándor szerint a holland királyi ház aktívan részt kíván venni e folyamatban, fellépve a hátrányos megkülönböztetés, kizsákmányolás és igazságtalanság mai megnyilvánulási formáival szemben is.