Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Georgiában élő oroszok tüntetnek az Ukrajnát ért orosz támadás ellen Tbilisziben 2022. november 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

Egy titkos felmérésből kiderült, hogyan vélekednek az oroszok a háborúról

A külföldön működő orosz független portál, a Meduza megszerzett egy a Kreml által belső használatra szánt közvélemény-kutatást.

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 55 százaléka szorgalmazza az Ukrajnával való béketárgyalásokat, és mindössze egynegyedük támogatja továbbra is a háborút – írja a Portfolio.

A béketárgyalások támogatóinak száma jelentősen nőtt július óta: akkor az oroszok 32 százaléka állt az ukrajnai háború lezárása mellett, miközben 57 százalékuk támogatta a „különleges katonai művelet” folytatását. Novemberre 55 százalékkal többségbe kerültek a béke hívei, és

csak a megkérdezettek 25 százaléka támogatja a háborút.

Az eredmények egybevágnak az egyetlen megmaradt független orosz közvélemény-kutató intézet, a Levada Központ októberi számaival. Ez alapján 56 százalék áll inkább vagy határozottan a béketárgyalások mellett, 36 százalék inkább vagy határozottan a háború folytatása mellett.

Denisz Volkov, a Levada Központ igazgatója azt mondta, a fordulatot a szeptember 21-én bejelentett részleges mozgósítás hozta el. Ez puszta vonakodás a háborúban való személyes részvételtől. Továbbra is támogatják azt, de nagyon kevés kedvük van ahhoz, hogy maguk is részt vegyenek benne – jelentette ki.

Grigorij Judin szociológus szerint az orosz harctéri kudarcok miatt elveszett a győzelembe vetett hit, illetve az emberek nem kapnak meggyőző beszámolót arról, hogyan győzhet Oroszország. Az orosz állami média csatornái már kaptak olyan utasításokat, hogy ne foglalkozzanak a háborúval, inkább a pozitívabb témákra összpontosítsanak.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×