Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország a háború hatásait nagyon közvetlenül, lényegében azonnal érzi, és igen súlyosan.

"Már egymillió menekültet fogadtunk Ukrajnából, a menekültek egy része továbbment, de sokan közülük Magyarországon maradtak. Számukra egyenlő hozzáférést biztosítunk az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz, 1200 iskola és óvoda vett fel menekült gyerekeket, diákokat. Továbbá közvetlen támogatást nyújtunk azoknak a munkáltatóknak, amelyek menekülteket alkalmaznak" - mondta el a tárcavezető.

Eközben Európa energiaellátása súlyos válságba került; "őrülten megugrottak az árak" - fogalmazott, ismertetve,

tavaly Magyarország 7 milliárd eurót fizetett az energiaimportért, idén 19 milliárdot, jövőre pedig ez 29 milliárd euróra rúghat.

Ez két év alatt négyszeres növekedést jelent - mondta el Szijjártó Péter. Magyarország ezért sürgeti mindig a békét - tette hozzá.

Ugyanakkor a háborúról szóló európai vita alapján szerinte nagyon korlátozottan van remény a békére, mert mindenki a háború és az eszkaláció hangján beszél. "Legutóbb, amikor az Európai Unió (EU) 27 külügyminiszterének találkozója volt, én voltam az egyetlen, aki a béke szót használta" - jegyezte meg Szijjártó Péter.

A miniszter rámutatott arra is, hogy a súlyos energiaválság különösen azokat sújtja, akik sok energiát importálnak. Magyarország ezek közé tartozik, ezért próbálja elkerülni, hogy az Európai Bizottság olyan intézkedéseket terjesszen elő, amelyekkel csökken a gáz vagy az olaj mennyisége az európai piacon, és amelyekkel nő az ár.

Ezért Magyarország határozottan ellenez olyan elképzeléseket, mint az ársapka és a hasonló korlátozások - jelentette ki.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott: "mi határozottan elítéljük a háborút, de mi a szomszédban vagyunk. Tehát nem egy óceánnyira vagyunk, és nukleáris szuperhatalom sem vagyunk. Egy szárazföldi, közepes ország vagyunk a háború közvetlen szomszédjában. Tehát számunkra mindig rossz a hír, amikor a világon bárhol, például Washingtonban olyan döntéseket hoztak, amelyek a háború további eszkalálódásának kockázatát hordozzák" - mondta.

Hozzátette, megérti, hogy Washingtonból másképp néz ki a dolog, hiszen messze van, de a szomszédból nézve ez a helyzet nagyon veszélyes.

Szijjártó Péter kitért arra is, a magyarokat például mindig támadják és kritizálják, mert még mindig tartják a kapcsolatot az oroszokkal. "Nos, mi azért beszélünk az oroszokkal, mert Oroszország a valóság. Oroszország a valóság marad, függetlenül attól, hogy ez a háború hogyan végződik majd. Ha elvágjuk a kommunikációs vonalakat, akkor gyakorlatilag feladjuk a béke reményét" - hangsúlyozta.

A tárcavezető azt mondta, az EU által bevezetett szankciók lényegében teljesen kudarcot vallanak, a nyersanyagárak kilőttek, az élelmiszerárak az "egekben vannak".

"Amikor a szankciókat először bevezették, akkor az Európai Bizottság - és gondolom Washington is - azzal érvelt, hogy a szankciók térdre kényszerítik Oroszországot, és hamarosan véget ér a háború, de az most már nyolc hónapja tart, és

az európai gazdaság kényszerült térdre, nem az orosz"

- mondta. Kiemelte, tehát minden, ami az eszkaláció felé mutat, az rossz Magyarországnak.

Szijjártó Péter beszélt arról is, van egy sejtésük, amit nem tud bizonyítani, de ha az amerikai elnökválasztás 2020-ban másképp alakult volna, akkor ez a háború talán nem tört volna ki.

Ha Nyugaton is vannak vagy lesznek erős vezetők, akik tudnak beszélni az orosz elnökkel a háború befejezéséről és a békéről, akkor az sokkal jobb helyzetet jelentene a mostanihoz képest.

"Ha Donald Trump megnyerte volna a választásokat 2020 novemberében, akkor szerintem a háború nem tört volna ki "- mondta.

Szijjártó Péter kiemelte: a fő célnak annak kell lennie, hogy elkerüljük a közvetlen konfliktus a NATO és Oroszország között, mert ha az alakulna ki, "az olyasmihez vezethet, amit egyikünk sem szeretne megtapasztalni."

A magyarok mindig a higgadt megközelítést szorgalmazzák, mert el szeretnék kerülni, hogy a NATO belekeveredjen a konfliktusba - mutatott rá.

Elmondta, a NATO-tagállamok vagy fegyvereket szállítanak vagy csapatokat képeznek ki, Magyarország azonban egyiket sem teszi. Lényegében Magyarország az egyetlen NATO-tagállam és azon kevés európai országok egyike, amelyek úgy döntöttek, hogy nem szállítanak fegyvereket - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely nem vesz részt az EU által az ukrán csapatoknak felajánlott képzési programban. Ez azért van, mert

valakinek képesnek kell lennie arra is, hogy a béke hangján szóljon: ha nincs ilyen szereplő, akkor sokkal bonyolultabb lenne a valós béketárgyalásokhoz eljutni

- mondta.

Kitért arra is, hamarosan lesz egy G20-csúcstalálkozó, és lehetőség van arra, hogy az orosz és az amerikai elnök is személyesen ott legyen. Ha ott lesznek, akkor nagyon bonyolult lenne mindkettőjük számára, hogy megmagyarázzák a világ nyilvánosságának: mégis miért nem találkoznak.

"Megértem, hogy fontos a protokoll, és megmutatni, ki az erősebb, de egy helyen lenni és nem találkozni, azt nagyon nehéz lenne megmagyarázniuk, mert emberek halnak meg, menekülnek el az otthonaikból, Ukrajnát lerombolják, az európai gazdaság pedig szenved" - mondta Szijjártó Péter.

Hangsúlyozta, Magyarország nem akarja megfizetni egy olyan háború árát, amiért nem felelős.