A németek többsége szerint a szuverenitás és a szabadság védelme fontosabb a békénél, és a demokráciák sikeresebbek lesznek a tekintélyelvű rendszereknél - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapban ismertetett kutatás szerint Németország lakosságának többsége borúsnak látja a jövőt, így például 87 százalék úgy véli, hogy a következő tíz évben növekedik a gazdagok és a szegények közötti különbség, 80 százalék szerint egyre több gondot okoz majd az éghajlatváltozás, 79 százalék szerint felerősödnek a társadalmi feszültségek, és

78 százalék szerint csökken a jólét.

A német társadalomra ugyancsak jellemző a tehetetlenség érzése, ezt mutatja, hogy a felmérésben megkérdezettek 55 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy "a jövőt mindenekelőtt olyan események határozzák meg, amelyekre nincs befolyásunk".

A felmérést az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutató intézet, az 1947-ben alapított Allensbach (Institut für Demoskopie Allensbach - IfD) végezte, amelynek vezetője, Renate Köcher a FAZ-ban közölt kutatási beszámolójában kiemelte: válságos időkben sok múlik azon, hogy az emberek mennyire bíznak magukban, és mennyire erős az a meggyőződés, hogy a jövő a megfelelő döntésekkel és intézkedésekkel pozitívan befolyásolható.

"Ez a bizalom jelenleg alacsony" - írta, hozzátéve, hogy a lakosság többsége még tíz éves távlatban sem látja jónak az ország jövőjét.

Ugyanakkor "figyelemre méltó", hogy

a németek többsége bízik a szabadságon alapuló társadalmi berendezkedés teljesítőképességében,

annak ellenére, hogy nemcsak Európában, hanem a világon máshol is egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a tekintélyelvű kormányzati formák, amelyek egyre inkább az elnyomásra támaszkodnak. Ezt jelzi, hogy mindössze 16 százaléka gondolja úgy, hogy hosszú távon a tekintélyelvű rendszerek érvényesülnek, és a lakosság 60 százalékának az a meggyőződése, hogy "a szabadság és a demokrácia nyugati vezéreszméi győzedelmeskednek".

Még szélesebb körű az egyetértés abban, hogy a demokráciák jobban meg tudnak birkózni a jövő nagy kihívásaival. Így vélekedik a német lakosság 73 százaléka, és csupán 9 százalék gondolja azt, hogy inkább a tekintélyelvű rendszerek alkalmasak a jó jövő kiharcolására.

A többség ugyancsak egyértelműen igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy előbbre való-e a szuverenitás és a szabadság védelme, mint a béke biztosítása mindenáron. Mindössze 22 százalékuknak mondta azt, hogy a béke a legfontosabb, még akkor is, ha ez a behódolást jelenti.

"Nem mindegy azonban, hogy a saját szabadságunk védelméről vagy egy másik ország támogatásáról van-e szó" - mutatott rá Renate Köcher, kifejtve:

a német lakosság úgy érzi, hogy jelentős kárt szenved Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben, ugyanakkor nem gondolja, hogy a háború fenyegetheti a saját szuverenitását és szabadságát.

Ez a jelenség "még nagyobb kihívássá teszi" az Oroszország elleni európai uniós szankciók támogatottságának fenntartását, "különösen akkor, ha a járulékos károkat az eddiginél is erősebben megérzi majd a lakosság" - írta Renate Köcher.