eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
Ana Brnabic szerb miniszterelnök beszél a magyar-szerb üzleti fórumon Budapesten 2018. február 9-én.
Nyitókép: Ana Brnabic szerb miniszterelnök beszél a magyar-szerb üzleti fórumon Budapesten 2018. február 9-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Koszovóba látogatott a szerb kormányfő

A stabilitás és a béka jegyében.

A béke és a stabilitás megőrzése Szerbia és a szerb emberek legfőbb célja - hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök hétfőn a koszovói Mitrovicában.

A szerb kormányfő 2017-es hivatalba lépése óta először látogatott el a területre, amelyet Szerbia a saját déli tartományának tekint annak ellenére, hogy Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, amit a világ legtöbb országa elismer.

Ana Brnabic azért hangsúlyozta a béke és a stabilitás megőrzésének fontosságát, mert Belgrád és Pristina közötti kapcsolat július végén ismét feszültté vált, miután Pristina úgy döntött, hogy a szerbek számára kilépő és belépő dokumentumokat állítanak ki a koszovói határon, valamint a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek a Koszovóba történő belépéskor ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük. A koszovói miniszterelnök augusztus elsejétől akarta bevezetni az intézkedést, az Egyesült Államok közbenjárására azonban szeptember elsejére halasztotta a szabályozás bevezetését. Az intézkedés híre hallatán a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében, később azonban eltávolították azokat, amikor értesültek a halasztásról.

Augusztus végén végül megállapodás született a személyi okmányokról. A felek arra az eredményre jutottak, hogy Szerbia megszünteti a koszovóiak számára eddig kötelező ki- és belépő dokumentumokat a határátkeléshez, cserébe Koszovó vállalja, hogy nem vezet be ilyen kötelezettséget a szerbek számára.

A rendszámtáblák kérdése azonban nem oldódott meg. Albin Kurti koszovói miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy 2016-ban született meg az a megállapodás Szerbia és Koszovó között, amelynek alapján Koszovó státussemleges, vagyis a köztársaság szó és annak rövidítése használatát mellőző rendszámtáblákat adott ki KS jelzéssel. A megállapodás 2021-ig szólt, így az azóta kiadott RKS (Republika Kosova, vagyis Koszovói Köztársaság) jelzésű táblákat Szerbiának tiszteletben kell tartania.

Ana Brnabic szerb miniszterelnök azért látogatott hétfőn Koszovóba, hogy az ott élő szerb kisebbséget Belgrád támogatásáról biztosítsa. A helyi szerbek "Isten hozta a szent szerb földön, Koszovóban", "A koszovói szerbek mindig szerb államuk és miniszterelnökük mellett állnak", és "Ana Brnabic a mi miniszterelnökünk" feliratú táblákkal üdvözölték a szerb kormányfőt, ismét arról biztosítva őt és a világot, hogy továbbra sem ismerik el a pristinai kormány legitimitását, és úgy vélik, egyedül Belgrád dönthet a sorsukról. Ana Brnabic - akinek biztonságáról több száz rendőr gondoskodott - azt mondta, otthon érzi magát Koszovóban.

Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások. A viszony rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt. Koszovó függetlenségét elismeri az Egyesült Államok és öt kivételével valamennyi EU-tagállam, számos más ország, köztük Oroszország és Kína viszont nem.

Címlapról ajánljuk
Sós Csaba: itt még komoly ütközések lesznek

Sós Csaba: itt még komoly ütközések lesznek

Még bő 50 napig szerezhetnek indulási jogot az úszók a párizsi olimpiára. Sós Csaba szövetségi kapitány több számban is nagy csatát vár a lehetséges magyar indulók között, ugyanis számonként és nemzetenként legfeljebb ketten indulhatnak az olimpián. Arról is beszélt, hogy a 15 éves Jackl Vivien nemzetközi szintű klasszis lesz a következő időszakban.

Lehet, hogy most a britek átléptek egy határt

Kijev nyugati szövetségesei eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Ha ekkora barátaink a lengyelek, miért nem kereskedünk velük többet?

Ha ekkora barátaink a lengyelek, miért nem kereskedünk velük többet?

Magyarország külkereskedelme az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, és bár a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok tartották a lépést a változással, kiugró teljesítményről nincs szó, hiába a szoros kulturális és politikai kapcsolatok. A Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünk annak jár utána, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a lengyel és a magyar üzleti környezetben, valamint hogy milyen kihívásokkal nézhetnek szembe magyar cégek, amikor belépnének a lengyel piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×