Az Ukrajna elleni háború kezdete óta körülbelül egy tucat, nagyon gazdag és befolyásos ember (több esetben a családtagjaival együtt) halt meg Oroszországban - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes tanára. A haláluk okai elég sokrétűek, ezért minden esetet külön-külön kell megvizsgálni, ugyanakkor lehet általános következtetéseket is levonni. Ezek az oligarchák Oroszország életében meghatározó jelentőségűek, vagyonosak voltak, és úgy orosz, mint külföldi területen végezni tudtak velük.

"Amennyiben egy rejtélyes haláleset mögött a titkosszolgálat sejthető, akkor megállapíthatjuk, hogy az oroszok világ bármely pontján képesek titkos akciókat végrehajtani. Sőt, ha kell, a tömegpusztító fegyverek alkalmazásától sem riadnak vissza, hiszen volt, akikkel szemben például a Novicsok nevű vegyi anyagot használták" – mutatott rá Kis-Benedek József.

Az orosz titkosszolgálatok hatékonyságára és rendkívül kifinomult módszereire jellemző még, hogy olyan eszközeik vannak, amelyek használatát később nem lehet kimutatni.

"Olyan mérgeket vagy olyan injekciókat alkalmaznak, amelyeknek a nyomát se lehet látni. Az áldozat szívrohamot kap és pillanatok alatt meghal"

- közölte az NKE tanára.

Megjegyezte: az egy tucatnyi nyilvánossá vált eset csak egy része lehet az összesnek, nem lehet tudni, mennyi ember halála nem került be a hírekbe.

Az viszont látszik, hogy a háborút támogató és ellenző emberek egyaránt vannak az elhunytak között.

"Azon elhunyt oligarchák esetében, akik támogatják a háborút, az orosz állami vezetésnek nem feltétlenül érdeke, hogy merényleteket hajtson végre ellenük. Ugyanakkor azt is lehet látni, hogy olyanok is vannak ezen emberek között, akik a kellő intenzitást hiányolják a háborúból, nincsenek megelégedve azokkal a hadműveletekkel, amelyeket az orosz hadsereg pillanatnyilag Ukrajnában elér."

Kis-Benedek József furcsának tartja, hogy ennyi orosz milliárdos önkezével vet véget az életének, hiszen egy ilyen tett elkövetéséhez nagyon nyomós ok kell. Az sem igazán hihető szerinte, hogy valaki kiesik egy kórház ablakán, hiszen ez amúgy sem gyakori eset, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke esetében meg ráadásul olyan gazdag, magas pozícióban lévő emberről van szó, akit nyilván nagy odafigyeléssel vesznek körül az orovosok, ápolók.

Az viszont megállapítható, hogy a nyugati szankciók nagyon nehéz helyzetbe hozták sokukat. Az utazási tilalmak, a vagyonzárolások nagyon súlyos csapást jelentenek a számukra. Ráadásul a szankciókkal nemcsak őket, hanem a közvetlen munkatársaikat is büntetik - tette hozzá az NKE tanára.

A szakértő elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a merényletek hátterében az oligarchák közötti rivalizálás is állhat.

Egyrészt mindannyian igyekeznek minél közelebb kerülni a hatalomhoz, hogy minél több támogatáshoz jussanak. Márpedig az ilyen emberek számára a vagyonuk megtartása, gyarapítása létkérdés, ezért nagyon keményen versengenek egymással nyilván most is - hangsúlyozta az NKE oktatója.

"Éppen ezért nem kell feltétlenül minden furcsa esetben azt gondolni, hogy a hasonló halálesetekben Vlagyimir Putyin vagy a titkoszsolágálat keze van." A politikánál fontosabb mozgatórugó lehet az anyagi érdek, az üzleti rivalizálás. Márpedig több alkalommal is beigazolódott, hogy a gyanús halálesetek hátterében versenytársak közötti leszámolás áll.

"Az oligarchák élete nem mindig életbiztosítás.

Nekik nagyon kemény küzdelmet kell folytatniuk ahhoz, védelmet kell szervezniük maguknak, hogy túl tudják élni a rájuk leselkedő veszélyeket" - hangsúlyozta Kis-Benedek József biztonságpoltikai szakértő az NKE címzetes egyetemi tanára.

Kis-Benedek József a titkosszolgálatok háborús szerepéről: