eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 28. vasárnap Valéria
Emmanuel Macron francia elnök szavaz a nemzetgyűlési választások második fordulójában Le Touquet-ben 2022. június 19-én. A kétfordulós választáson mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre adhatják le a voksukat.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/AP/Michel Spingler

Felmérés: Emmanuel Macron koalíciója győzött, de veszített is

Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben - derült ki az urnazáráskor ismertetett, becslésen alapuló exit poll eredményekből, amelyeket vasárnap este tett közzé a francia sajtó.

A részvétel alacsonyabb volt, mint az egy héttel ezelőtti első fordulóban, alig 46 százalékos.

A francia köztévé és rádió számára készült Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutatóintézet mandátumbecslése szerint a kormánypárt a következő öt évben 224 helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

Olivia Grégoire kormányszóvivő a France2 közszolgálati tévécsatornán úgy fogalmazott, hogy "a kormányzatnak volt már ennél jobb estéje".

"Ez egy kiábrándító első hely, de mégiscsak egy első hely"

- fogalmazott. Elődje, Gabriel Attal -, aki jelenleg a költségvetési tárcáért felel a kormányban - a TF1 kereskedelmi televízióban elismerte, hogy "amennyiben az eredmények megerősítést nyernek, távoliak a reméltektől".

"A franciák láthatóan nem adtak abszolút többséget (nekünk), de más politikai formációnak sem" - hívta fel a figyelmet a kormánypárti politikus.

Ha ez lesz a végleges eredmény is, szövetségesekre lesz szükség

Amennyiben az elnöki koalíció a hivatalos eredmények alapján is csak a relatív többséget tudta megszerezni, az államfőnek alkalmi szövetségeseket kell találnia a nemzetgyűlésben a reformprogramja megszavazásához a parlamentben. Elemzők szerint várhatóan a konzervatívok felé fog fordulni.

Christian Jacob, a konzervatív Köztársaságiak vezetője ugyanakkor közölte, hogy ellenzékben maradnak.

A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali összefogás (NUPES) 149 helyet szerezhetett meg, s ezzel a legfőbb ellenzéki erő lesz a parlament alsóházában.

"Teljesen váratlan helyzet. Az elnöki párt veresége teljes, és nincs láthatáron egyértelmű többség" - mondta a baloldali Jean-Luc Mélenchon, a NUPES vezetője. "Franciaország szólt, de azt is el kell mondani, hogy nem elég erős hangon, tekintettel arra, hogy továbbra is magas azok száma, akik nem mentek el szavazni, ami azt jelenti, hogy

Franciaország nagy része nem tudja, hová forduljon"

- fogalmazott. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a NUPES elérte célját azzal, hogy megfosztotta Macront az abszolút többségtől.

A szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés 89 képviselővel 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat.

Marine Le Pen pártja tízszeresére tudta növelni a képviselői számát, amit a pártelnök Jordan Bardella "cunaminak" nevezett a TF1 kereskedelmi televízióban.

"A ma este tanulsága, hogy a francia nép kisebbségi elnökké tette Emmanuel Macront" - mondta a politikus.

Marine Le Pen úgy fogalmazott, hogy "a bal és jobb széleken lévő hazafiak" egyesítésén fog fáradozni. "Erős ellenzéket fogunk alkotni" - szögezte le a pártvezető. "A nép úgy döntött, hogy erőteljes parlamenti frakciót biztosít a Nemzeti Tömörülésnek a nemzetgyűlésben" - mondta Le Pen.

A negyedik helyen végzett konzervatív Köztársaságiaknak - akik eddig a legnagyobb frakciót alkották - 78 fős csoportja lehet az új nemzetgyűlésben.

A helyek pontos megoszlását a nemzetgyűlésben, és a végeredményt az éjszaka folyamán teszi közzé a belügyminisztérium.

Az áprilisi elnökválasztás és a nemzetgyűlési választás eredménye, szakértők szerint tükrözi a francia politikai élet átrendeződését, amely Emmanuel Macron öt évvel ezelőtti elnökké választásával kezdődött: a hagyományos pártok jobb- és baloldalon is meggyengültek, a politikai tér pedig hárompólusúvá vált az államfő centrista koalíciója körül, az egyik oldalon a radikális baloldal, a másikon pedig a szuverenista jobboldal megerősödésével.

Címlapról ajánljuk

Meglepő eredményei lettek a nagy légkonditesztnek

A Tudatos Vásárlók Egyesülete nemzetközi együttműködésben 57, Magyarországon is megvásárolható klímaberendezést tesztelt. Az eredményekről Dénes Júlia, az egyesület munkatársa beszélt az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Ez lehet az ügy, ami mindent boríthat Amerikában: Joe Biden kezében az ütőkártya?

Ez lehet az ügy, ami mindent boríthat Amerikában: Joe Biden kezében az ütőkártya?

Az abortuszhoz való jog évtizedek óta az egyik legtöbb érzelmet és vitát kiváltó téma az amerikai politikában. A konzervatív aktivisták és politikusok ’70-es évek óta zajló abortuszellenes erőfeszítései a Legfelsőbb Bíróság 2022-es döntésében csúcsosodtak ki, amikor a testület lényegében visszadobta az államoknak az abortusz szabályozását. Azóta viszont a terhességmegszakításhoz való jog biztosítása a demokraták egyik nyerő ügye lett: több győzelmet is köszönhetnek a republikánus vezetésű államok tervezett vagy már érvényben lévő szigorításainak. Joe Bidenék pedig abban bíznak, hogy ősszel az abortuszjog körüli vita ismét a Fehér Házba repítheti őket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 28. 17:33
×
×
×
×