Az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán megsemmisítették az újjászervezett Azov ukrán "nacionalista alakulat" főhadiszállását és a háború kezdete óta csaknem kétezer külföldi zsoldost likvidáltak - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, orosz védelmi minisztérium szóvivője

Konasenkov szerint föld-levegő precíziós rakéták a Harkiv megyei Piszokhin közelében rombolták le az Azov főhadiszállását, valamint eltaláltak 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, tíz lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős üteget - köztük hat Grad rakétavetőüteget -, valamint két rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt. A harcászati légierő 58 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadott, aminek következtében a "Donyecki Népköztársaságban" Kraszna Hora és Artemivszk térségében több mint 200 "nacionalista" életét vesztette, egy Buk-M1 és egy Osza-AKM föld-levegő rakétarendszer indítóállása vált működésképtelenné, a "Luhanszki Népköztársaságban" lévő Liszicsansk közelében pedig egy lőszerraktár, 10 harckocsi és más páncélozott harcjármű, hat tüzérségi löveg, valamint négy rakétasorozatvető és kilenc speciális katonai jármű megsemmisült.

Az orosz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, 15 drónt - köztük egy Bajraktar-TB2 típusút -, egy Tocska-U és nyolc Uragan rakétát. A rakéta- és tüzérségi erők eltaláltak 203 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 38 tüzérségi lőállást, aminek következtében több mint 350 "nacionalista" életét vesztette, továbbá üzemképtelenné vált egy drónvezérlő központ a Mikolajiv megyei Ukrajinka falunál, továbbá nyolc harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, három BM-21 Grad rakétavető, három tábori tüzérségi ágyú és 11 speciális katonai jármű.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 205 repülőgépet, 131 helikoptert, 1233 drónt, 342 légvédelmi rakétarendszert, 3587 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 539 rakétasorozatvetőt, 2013 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3658 különleges katonai járművet veszítettek.

Konasenkov hazugságnak nevezte az ukrán bejelentést, miszerint közel húszezer külföldi harcol Kijev oldalán. Azt mondta, hogy az orosz nyilvántartások szerint, amelyek nemcsak a zsoldosokat, de a kiképzőket és a szerelőket is nyilvántartják, a háború kezdete óta 64 országból 6956 zsoldos és fegyverszakértő érkezett Ukrajnába, akik közül 1956-ot már semlegesítettek, 1779 pedig távozott az országból.

Mint állította, jelenleg 3321 olyan zsoldos van Ukrajnában, akit még nem fogtak el, vagy nem szökött el az országból. A tábornok szerint a napi tömeges ember- és eszközveszteségek közepette a külföldi zsoldosok Ukrajnába áramlása nemcsak hogy csökkent, hanem egyenesen megfordult.

Konasenkov beszámolója szerint az Ukrajnába érkezett és életüket vesztett zsoldosok számát tekintve egyértelműen Lengyelország vezet. A "különleges hadművelet" kezdete óta 1831 lengyel lépte át a határt, akik közül 378-at már semlegesítettek, 272 pedig hazament. A második helyen Románia áll 504 érkezéssel, 102 halálozással és 98 távozással, harmadikon pedig Nagy-Britannia 422 beutazóval, 101 halottal és 95 eltűnttel.

Az amerikai kontinensről Kanada áll az élen 601 beérkezett zsoldossal, akik közül 162 meghalt, 169 pedig távozott, a második helyen az Egyesült Államok áll, 530 érkezettel, 214 halottal és 227 távozóval. A Közel-Keletről, a Kaukázusontúlról és Ázsiából a legnagyobb számban, 355-en Georgiából jöttek, akik közül 120-an életüket vesztették 90-en pedig elhagyták Ukrajnát. Ezután következnek az amerikai ellenőrzés alatt álló szíriai Eufráteszen túli területekről érkezett terrorista harcosok, 200 fővel. Közülük 80-at likvidáltak, és 66-an elhagyták Ukrajnát.

Az Ukrajnával határos orosz Belgorod megyében pénteken lezuhant egy Szu-25-ös katonai repülőgép. A pilóta katapultált, komolyabb sérülést nem szenvedett, a földön nem keletkezett kár. A baleset valószínű oka műszaki hiba volt. A TASZSZ rendvédelmi forrásból úgy értesült, hogy a földbe csapódott gép kigyulladt.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken közölte, hogy a Krímben őrizetbe vett egy ukrán állampolgárt, aki személyi testőre volt a félszigetre vezető villanyvezeték felrobbantását 2015-ben megszervező Lenur Iszljamov volt krími miniszterelnök-helyettesnek. Az őrizetest azzal is gyanúsítják hogy részt vett a Noman Cselebidzsihan zászlóalj elnevezésű krími tatár fegyveres alakulat tevékenységében, amely a határ ukrán oldalán a Krímbe tartó áruszállító kamionokat tartóztatott fel.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök éjjel kiadott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az ukrán fegyveres erők 83. információs és pszichológiai műveleti központjának szakemberei megrendezett filmet készítettek egy, az odesszai városi gyermekrendelő elleni támadásról. Állítása szerint a szombaton készült felvételeket az orosz hadsereg lejáratására szándékoznak felhasználni az ukrán és a nyugati médiában.