Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap az orosz invázió február 24-i kezdete óta először látogatott a keleti frontvonalra, Harkivba.

A szüntelen tüzérségi tűz alatt lévő Szeverodonecket "az ellenség rohamozza" - áll az ukrán vezérkar egyik közleményében. A helyi hatóságok szerint az orosz erők az ostromot utcai harcokkal folytatják.

A városban a háború előtti százezer lakosból mindössze tizenkét-tizenhárom ezren maradtak.

A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői szerint az orosz erőknek továbbra sem sikerült körülzárniuk a várost, és az ukrán védők "rettenetes veszteségeket" okoztak az orosz hadseregnek. Az ukrán fél az intézet szerint szintén komoly veszteségeket szenvedett, polgári lakosokban és katonákban egyaránt.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó szerint Liszincsanszkban "súlyosan romlott" a helyzet. Egy lövedék egy lakóházba csapódott be, egy kislány a helyszínen meghalt, négy másik embert kórházba szállítottak. A városban leromboltak egy mozit és huszonkét lakóházat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap az északkelet-ukrajnai Harkivba, Ukrajna második legnagyobb városába látogatott, ahonnan Moszkva az utóbbi hetekben kivonta az erőit, hogy máshová csoportosítsa át.

"Harkivban és a térségében 2229 ház omlott össze. Helyreállítjuk, átépítjük, visszahozzuk ide az életet. Harkivba és minden más városba és faluba, amelyet elért a baj" - mondta az elnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett videóban.

A videofelvétel szerint az államfő katonákat tüntetett ki, megtekintette a városban lerombolt infrastruktúrát és az orosz hadsereg által hátrahagyott, kiégett katonai járműveket.

Az elnök látogatása után több robbanást lehetett hallani a városban - jelentette a Reuters brit hírügynökség a helyszínről. A városközpont felett sűrű füst gomolygott.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) adatai szerint több mint nyolcmillió ukrán vált belső menekültté a háború kezdete óta, 6,6 millióan pedig külföldre menekültek. Az orosz invázió előtt 37 millióan éltek a kijevi kormány ellenőrizte területeken.

Több mint 5 millió eurót (1,9 milliárd forint) gyűjtöttek össze litván állampolgárok, hogy katonai drónt vásároljanak Ukrajna számára. A Bayraktar TB2 típusú, török gyártmányú repülő eszközre három és fél nap alatt gyűlt össze a pénz a 2,8 millió lakosú balti országban.

"Valószínűleg ez az első eset a történelemben, hogy egy ország állampolgárai meg tudtak vásárolni egy nehézfegyvert, hogy azt egy másik országnak adományozzák"

- mondta a kezdeményezést elindító Laisves TV online televízió alapítója, Andrius Tapinas.

A litván védelmi miniszter, Arvydas Anusauskas közölte, hogy helyettese a jövő hét elején Törökországba utazik aláírni a vásárlásról szóló szándéknyilatkozatot.