Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Kanyaróval fertőzött Fülöp-szigeteki gyerek egy manilai közkórházban 2019. február 7-én. A cseppfertőzéssel terjedő betegség az utóbbi időben 22 ember halálát okozta Luzon szigetén és a Visayan-szigeteken, az áldozatok többsége négyéves kor alatti gyermek.
Nyitókép: MTI/EPA/Francis R. Malasig

Világszerte megugrott a kanyarós esetek száma

Tovább súlyosbítják a helyzetet az ukrajnai, etiópiai, szomáliai és afganisztáni válságok és konfliktusok.

Világszerte megugrott a kanyarós esetek száma - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán Genfben ismertetett jelentéséből.

A dokumentum szerint 2022 első két hónapjában 79 százalékkal több kanyarós megbetegedést regisztráltak a tavalyi év azonos időszakához képest. Ennek okaként az egészségügyi szakértők azt nevezték meg, hogy kevesebb gyereket oltottak be a fertőző betegséggel szemben részben azért, mert a koronavírus-járvány megakasztotta kanyaró elleni oltási kampányokat, másrészt az erre elkülönített forrásokat az országoknak át kellett csoportosítaniuk más célokra.

Tovább súlyosbítják a helyzetet az ukrajnai, etiópiai, szomáliai és afganisztáni válságok és konfliktusok, amelyek emberek millióit kényszerítették menekülésre otthonaikból, ami miatt a gyakran zsúfolt szállásokra került gyerekek nem kaphatták meg a szükséges védőoltást.

A jelentés felhívta a figyelmet arra is, hogy a koronavírus-járvány nyomán elrendelt távolságtartási szabályok feloldásával fennáll a veszélye annak, hogy a rendkívül fertőző kanyaró rohamtempóban kezd terjedni.

A cseppfertőzés útján terjedő kanyaró influenzához hasonló tünetekkel és bőrkiütéssel járó betegség, amely tüdő-, középfül- vagy akár agyhártyagyulladáshoz is vezethet. Egyes esetekben halálos kimenetelű is lehet.

2020-ban 23 millió gyerek nem kapta meg a szükséges védőoltásokat.

2022 januárjában és februárjában 17 338 kanyarós esetet regisztráltak. 2021 áprilisa és 2022 áprilisa között pedig a betegség összesen 21 nagyobb gócát jegyezték fel, ezek legtöbbje Afrika és a Földközi-tenger keleti medencéjének országaiban volt. A leginkább érintettek Szomália, Jemen, Nigéria, Afganisztán és Etiópia volt.

A WHO megjegyzi, hogy a valós számok ennél lényegesen magasabbak lehetnek, mivel sok helyen nem lehet pontos egészségügyi adatokat rögzíteni.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×