Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott kép Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről beszéde közben Kijevben 2022. április 2-án hajnalban.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Magyarországot és Németországot bírálta az ukrán elnök

Az olajembargóról és a fegyverekről is beszélt Volodimir Zelenszkij.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint "más népek véráldozata árán" kereskednek azok az európai országok, amelyek nem hajlandók támogatni az orosz nyersolajexport tilalmát.

Az ukrán államfő Kijevben nyilatkozott a BBC brit közszolgálati médiatársaság tudósítójának, és az interjúban bírálóan szólt Magyarországról és Németországról is.

Arra a kérdésre, hogy miként dolgozza fel azt a tényt, hogy Európa naponta egymilliárd dollárt fizet Oroszországnak a nyersolaj- és a földgázimportért, miközben Ukrajna a háború kitörése óta összesen egymilliárd dollárnyi katonai segélyt kapott Európától, Zelenszkij úgy fogalmazott: Ukrajna nem érti, hogy "miként lehet vérontás árán pénzt keresni, de sajnálatos módon egyes európai országok éppen ezt teszik".

Kijelentette: az ukrán kormány tudja, hogy az orosz nyersolaj embargója az egyik olyan kulcsfontosságú ügy, amely elé Németország és Magyarország akadályokat gördít.

"Beszélnünk kell ezekkel az országokkal arról, hogy miként lehetséges több, egymástól eltérő hozzáállás az olajembargó kérdéséhez az Európai Unión belül" - fogalmazott az ukrán elnök a csütörtöki BBC-interjúban.

Hozzátette:

Ukrajna néhány barátja és partnere megérti, hogy most más idők járnak, és immár nem az üzletről, a pénzről van szó, hanem a túlélésről.

Elmondta: a háború előtt beszélt Angela Merkel akkori német kancellárral, akinek azt mondta, hogy ha Ukrajna ellen teljes körű invázió indul, akkor az orosz hadsereg Lengyelországba is behatol és ezután Németország határánál lesz. "Ha ez megtörténik, akkor is azt mondja majd a népének, hogy ez is rendben van, hiszen csak üzletről van szó?" - idézte a volt német kormányfőnek feltett kérdését az ukrán elnök.

Zelenszkij megerősítette, hogy

Ukrajnának még több fegyverre van szüksége, mivel a fegyverszállítmányok nem érkeznek elég gyorsan ahhoz, hogy vissza lehessen verni az orosz támadást.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és néhány európai ország igyekszik segíteni, de e segítségre "még hamarabb és még gyorsabban szükségünk van; a kulcsszó az, hogy most" - fogalmazott az ukrán államfő.

Volodimir Zelenszkij szerint az orosz hadsereg által ostromlott dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban több tízezren veszthették életüket.

Hozzátette: az ukrán kormánynak értesülései vannak arról is, hogy sokan eltűntek a város lakói közül. "Tudjuk, hogy okmányaikat kicserélték, orosz útlevelet adtak nekik és mélyen Oroszország területére vitték őket, egyeseket táborokba, másokat városokba. Senki nem tudja azonban, hogy mi történik ezekkel az emberekkel, senki nem tudja, hogy közülük hányat öltek meg" - mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij szerint az orosz hadsereg által Mariupolban, valamint egyes kijevi elővárosokban, köztük Bucsában elkövetett atrocitások szűkítik a béketárgyalások lehetőségét Moszkvával.

Háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és kijelentette: Bucsában tett múlt heti látogatásának végén semmi mást nem érzett az orosz fegyveres erők iránt, csak gyűlöletet.

Az ukrán elnök védelmébe vette a háború előtti politikáját, mindenekelőtt azt, hogy az ukrán kormány annak idején folyamatosan nyugalomra intette a lakosságot.

Zelenszkij kijelentette: a kormány a háttérben már akkor is fegyverszállítási megállapodásokról tárgyalt, és arra összpontosította a figyelmét, hogy ne törjön ki olyan pánik, amely az ukrajnai bankok megrohanásához és az ukrán gazdaság destabilizálásához vezethetett volna.

"Ez volt Oroszország célja, és nemcsak Oroszországé, de nem hagytuk, hogy ez megtörténjen" - fogalmazott az ukrán elnök a csütörtöki BBC-interjúban.

Elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán kormány sem számított teljes körű orosz invázióra.

Címlapról ajánljuk
A lakás nem jobb befektetés, de lehet, hogy jobb befektetővé tesz

A lakás nem jobb befektetés, de lehet, hogy jobb befektetővé tesz

Könnyű azt tanácsolni egy harmincévesnek, hogy ne vegyen lakást, hanem béreljen, a különbözetet pedig fektesse részvényekbe. Sokkal nehezebb húsz éven át minden hónapban valóban elutalni a pénzt, nem hozzányúlni, sőt, egy tőzsdei zuhanás közepén sem eladni. A lakáshitel ennél merevebb rendszer, de éppen ezért képes olyanokat is megtakarításra kényszeríteni, akik önként nem építenének portfóliót.

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×