Infostart.hu
eur:
366.9
usd:
328.36
bux:
141405.49
2026. október 7. szerda Amália
Liz Truss brit külügyminiszter a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 külügyminiszteri értekezletének munkaebédjén a liverpooli Museum of Liverpoolban a találkozó első napján, 2021. december 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Olivier Douliery

London: ennyi nem elég, erősebb szorításra van szükség

Liz Truss szerint most kell megfizetni annak az időszaknak az elbizakodottságáért, amikor a világ még azt hitte, hogy a béke és a stabilitás magától értetődő és nem igényel befektetést.

A nemzetközi közösség "hatalmas horderejű intézkedéseket hozott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni invázió miatt", de az eddig megtett lépések sem elégségesek, tovább kell fokozni a Moszkvára gyakorolt nyomást – mondta Liz Truss brit külügyminiszter.

Truss, aki az Atlantic Council nevű washingtoni elemzőműhely és tanácskozó fórum hallgatósága előtt szólalt fel, a londoni külügyminisztérium által ismertetett beszédében kijelentette: további szankciókkal el kell érni Oroszország teljes kizárását a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, be kell fagyasztani minden orosz banki vagyoneszközt, és még több országot kell arra biztatni, hogy csatlakozzon ehhez az erőfeszítéshez.

A brit külügyminiszter szerint London olyan helyzetet akar teremteni, amelyben

  • Oroszország nem férhet hozzá pénzeszközeihez,
  • nem tudja elvégezni fizetési tranzakcióinak elszámolását,
  • nem tudja fenntartani kereskedelmi forgalmát,
  • hajói nem tudnak kikötni és repülőgépei nem tudnak leszállni.

Elmondta: a brit kormány az ország történetének eddig legkeményebb szankciós intézkedéscsomagját léptette érvénybe Moszkvával szemben, kétszáznál több személyt és vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Truss hozzátette:

a brit szankciók 300 milliárd font (több mint 135 ezer milliárd forint) értékű orosz banki vagyoneszközt érintenek, többet, mint bármely más ország szankciói.

A brit külügyminiszter szerint együttműködésre van szükség annak érdekében is, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) igazságot szolgáltasson, és ennek módja Vlagyimir Putyin felelősségre vonása.

Liz Truss szerint mindemellett véget kell vetni a stratégiai léptékű függőségeknek, mivel ez rosszhiszemű világpolitikai szereplőkkel szemben teszi kiszolgáltatottá a nyugati országok gazdaságait és biztonságát.

Európa továbbra is mélységesen rá van utalva az orosz energiahordozókra, és ez alapvető fontosságú bevételekhez juttatja Putyint, tehát ennek véget kell vetni. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok már bejelentette, hogy megszünteti az orosz nyersolaj importját, és üdvözlendő, hogy az Európai Unió is még az idén kétharmadával akarja csökkenteni az Oroszországtól vásárolt földgáz mennyiségét - mondta a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a hét legfejlettebb ipari hatalom csoportja (G7) közös menetrendet alakít ki arra, hogy e függőséget egyszer és mindenkorra felszámolja.

Liz Truss kijelentette:

felső százalékos határt kell megszabni az Oroszországból érkező energiahordozó-import részarányára, és ezt a százalékos plafont az idő haladtával egyre lejjebb kell szállítani.

A brit külügyminiszter hangsúlyozta: meg kell vizsgálni azt is, hogy miként lehet kompenzációban részesíteni azokat az országokat, amelyek különösen nagy mértékben függenek az orosz energiahordozó-szállításoktól.

Hozzátette: "az Ukrajna elleni orosz invázió megrázkódtatást okozott a globális biztonsági struktúrában", és olyan léptékű paradigmaváltást jelent, amely csak az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokhoz mérhető.

Ebben a helyzetben csak a minimumnak tekinthető az a cél, hogy a NATO-tagállamok hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, különös tekintettel arra, hogy sok tagország még ezt a célt sem teljesíti - mondta a brit külügyminiszter, felidézve, hogy a hidegháború idején ez az arány 5 százalék felett volt.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×