eur:
400.39
usd:
364.26
bux:
88974.32
2025. április 3. csütörtök Buda, Richárd
Liz Truss brit külügyminiszter a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 külügyminiszteri értekezletének munkaebédjén a liverpooli Museum of Liverpoolban a találkozó első napján, 2021. december 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Olivier Douliery

London: ennyi nem elég, erősebb szorításra van szükség

Liz Truss szerint most kell megfizetni annak az időszaknak az elbizakodottságáért, amikor a világ még azt hitte, hogy a béke és a stabilitás magától értetődő és nem igényel befektetést.

A nemzetközi közösség "hatalmas horderejű intézkedéseket hozott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni invázió miatt", de az eddig megtett lépések sem elégségesek, tovább kell fokozni a Moszkvára gyakorolt nyomást – mondta Liz Truss brit külügyminiszter.

Truss, aki az Atlantic Council nevű washingtoni elemzőműhely és tanácskozó fórum hallgatósága előtt szólalt fel, a londoni külügyminisztérium által ismertetett beszédében kijelentette: további szankciókkal el kell érni Oroszország teljes kizárását a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, be kell fagyasztani minden orosz banki vagyoneszközt, és még több országot kell arra biztatni, hogy csatlakozzon ehhez az erőfeszítéshez.

A brit külügyminiszter szerint London olyan helyzetet akar teremteni, amelyben

  • Oroszország nem férhet hozzá pénzeszközeihez,
  • nem tudja elvégezni fizetési tranzakcióinak elszámolását,
  • nem tudja fenntartani kereskedelmi forgalmát,
  • hajói nem tudnak kikötni és repülőgépei nem tudnak leszállni.

Elmondta: a brit kormány az ország történetének eddig legkeményebb szankciós intézkedéscsomagját léptette érvénybe Moszkvával szemben, kétszáznál több személyt és vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Truss hozzátette:

a brit szankciók 300 milliárd font (több mint 135 ezer milliárd forint) értékű orosz banki vagyoneszközt érintenek, többet, mint bármely más ország szankciói.

A brit külügyminiszter szerint együttműködésre van szükség annak érdekében is, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) igazságot szolgáltasson, és ennek módja Vlagyimir Putyin felelősségre vonása.

Liz Truss szerint mindemellett véget kell vetni a stratégiai léptékű függőségeknek, mivel ez rosszhiszemű világpolitikai szereplőkkel szemben teszi kiszolgáltatottá a nyugati országok gazdaságait és biztonságát.

Európa továbbra is mélységesen rá van utalva az orosz energiahordozókra, és ez alapvető fontosságú bevételekhez juttatja Putyint, tehát ennek véget kell vetni. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok már bejelentette, hogy megszünteti az orosz nyersolaj importját, és üdvözlendő, hogy az Európai Unió is még az idén kétharmadával akarja csökkenteni az Oroszországtól vásárolt földgáz mennyiségét - mondta a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a hét legfejlettebb ipari hatalom csoportja (G7) közös menetrendet alakít ki arra, hogy e függőséget egyszer és mindenkorra felszámolja.

Liz Truss kijelentette:

felső százalékos határt kell megszabni az Oroszországból érkező energiahordozó-import részarányára, és ezt a százalékos plafont az idő haladtával egyre lejjebb kell szállítani.

A brit külügyminiszter hangsúlyozta: meg kell vizsgálni azt is, hogy miként lehet kompenzációban részesíteni azokat az országokat, amelyek különösen nagy mértékben függenek az orosz energiahordozó-szállításoktól.

Hozzátette: "az Ukrajna elleni orosz invázió megrázkódtatást okozott a globális biztonsági struktúrában", és olyan léptékű paradigmaváltást jelent, amely csak az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokhoz mérhető.

Ebben a helyzetben csak a minimumnak tekinthető az a cél, hogy a NATO-tagállamok hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, különös tekintettel arra, hogy sok tagország még ezt a célt sem teljesíti - mondta a brit külügyminiszter, felidézve, hogy a hidegháború idején ez az arány 5 százalék felett volt.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Minden importra vámot jelentett be Donald Trump, az EU 20 százalékosat kapott
tudósítónktól

Minden importra vámot jelentett be Donald Trump, az EU 20 százalékosat kapott

Bemutatta a világnak védővámjait Donald Trump. Az amerikai elnök minden, külföldről érkező termékre minimum 10 százalékos vámot vetett ki, még közeli szövetségeseire is, és további 25 százalékot az import autókra. Ez egy kereskedelmi háború nyitánya lehet. Cikkünkben összeszedtük a vámmal sújtott országok listáját.

Másodlagos amerikai büntetővám Magyarországnak? - Szakértő: Trump cukorkát és korbácsot is használ

Donald Trump másodlagos büntetővámokat helyezett kilátásba azok ellen az országok ellen, amelyek orosz olajat vásárolnak. Az amerikai elnök bejelentését többen úgy értelmezik, hogy minden olyan importot büntetővám sújtana, amely orosz olajat importáló országból származik. A lépés ennek értelmében Magyarországot és Szlovákiát is érintené. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője szerint azonban Trump csak fenyegetőzik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.03. csütörtök, 18:00
Sótonyi Péter
az Állatorvostudományi Egyetem rektora
Totális vámháborút indított Trump – Itt vannak a piaci reakciók

Totális vámháborút indított Trump – Itt vannak a piaci reakciók

Donald Trump szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi partnereire büntetővámokat vet ki, ez pedig világszerte nagy hullámokat vetett a világ tőkepiacain. Ma reggel az ázsiai részvénypiacokon elindult az esés, a főbb piacok közül a legnagyobb mértékben a japán részvénypiacok estek, eséssel nyitottak az európai részvénypiacok, a határidős részvényindexek alapján nagy lejtmenet jöhet az amerikai tőzsdéken is, közben gyengül a dollár, az arany pedig új történelmi csúcsra emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×