Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A kijevi polgármester, Vitalij Klicsko egykori nehézsúlyú profi ökölvívó az ukrán területvédelmi alakulatok egyik Kijev melletti támaszpontján 2022. március 6-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Vitalij Klicsko: Kijevet elhagyta a lakossága fele

Igaz, sokan a családjuk kimenekítése után visszatérnek. A főváros polgármestere szerint Kijev "olyanná vált, mint egy erődítmény".

Az ukrán fővárost már lakóinak mintegy fele elhagyta – mondta el Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtökön egy televíziós műsorban, amelyet ukrán csatornák azonos időben közvetítettek.

A városvezető egyúttal hangsúlyozta, hogy Kijev jól védett, "olyanná vált, mint egy erődítmény". "Az oroszok kulcsfontosságú célja Kijev bekerítése, hogy megdöntsék a kormányt. A mi fiaink azonban meghiúsítják ezeket a terveket" - hangoztatta Klicsko. Hozzátette, hogy

a kijevi területvédelmi alakulathoz különböző szakmák képviselői - köztük zenészek és színészek - is csatlakoztak.

A területvédelmi alakulatokat - amelyekbe bárki beléphet, aki kész megvédeni az országot - Ukrajnában még az orosz támadások kezdete előtt elkezdték országszerte felállítani a településeken, a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény alapján.

A polgármester elmondta, hogy a legfrissebb becslések szerint minden második kijevi polgár elhagyta a várost, s jelenleg valamivel kevesebb, mint kétmillió fővárosi lakos van Kijevben. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy sokan kimenekítik a családjukat Kijevből, de ők maguk visszatérnek. Hangsúlyozta: a lényeg az, hogy az emberek összetartanak.

Az ukrán határőrszolgálat közben nyilvánosságra hozta, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv városának valamennyi felsőoktatási intézményéből kimenekítették az összes külföldi diákot:

csütörtökön 26 ország 768 állampolgára hagyta el Ukrajnát Lengyelország felé.

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője arról számolt be a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a Harkiv közelében fekvő Izjum városból mintegy kétezer lakost sikerült evakuálni 44 autóbusszal.

A dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója videoüzenetben fordult az orosz katonákhoz: azt ígérte nekik, hogy "zöld folyosót" nyitnak az elvonulásra azon katonák számára, akik nem akarják folytatni a harcot, és eddig "nem lőttek civilekre".

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében

Oroszország állampolgárainak ukrajnai vagyona ellenszolgáltatás nélkül lefoglalható.

Egyik videoüzenetében az államfő kijelentette: "a népirtás végső bizonyítéka" az, hogy az orosz erők a Donyeck megyei Mariupol egyik szülészeti és gyermekkórházát ágyúzták, amely szavai szerint a támadás idején működött. Közölte, hogy a Mariupolt ért tüzérségi támadásban az eddigi adatok szerint 17-en sérültek meg.

"Miféle ország az Oroszországi Föderáció, amely kórházaktól és szülőotthonoktól fél, ezért elpusztítja őket? Terhes nők készültek volna Rosztovot lőni? Bárki is egy kórházban megsérti az orosz ajkúak jogait? Mi volt ez: klinika nácitlanítása?!" - tette fel a kérdést Zelenszkij. Sürgette egyúttal a Nyugatot: fokozza a szankciós nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszerítse, és véget érjen "ez a brutális háború".

Zelenszkij azt is közölte, hogy a nap folyamán telefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel. Utóbbival elsősorban az esetleges béketárgyalásokról beszéltek.

Vitalij Bunecsko, a nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzója a Facebookon csütörtökön közölte, hogy a megyeszékhely közelében az orosz erők légicsapásai következtében egy ellenőrző ponton öt ukrán katona meghalt, kettő megsebesült. Szavai szerint az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta mostanáig már több mint negyven légicsapás érte a megyét.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×