Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.86
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtóértekezlete Moszkvában 2019. december 19-én.
Nyitókép: Jurij Kocsetkov

Indul az "ideiglenesen Kazahsztánban állomásozó orosz katonák" korszaka

Amint a kazah elnök úgy dönt, már mennek is haza - mondta Vlagyimir Putyin.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) békefenntartó kontingense korlátozott ideig tartózkodik majd Kazahsztánban, az egységeket kivonják, amint a kazah elnök így dönt - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szervezet tanácsának hétfői, rendkívüli, virtuális ülésén.

"Feladatainak ellátása után az egész kontingenst feltétlenül ki fogják vonni Kazahsztán területéről" - mondta.

Az orosz államfő rendkívül időszerűnek és legitimnek nevezte a beavatkozást, és méltatta az ODKB hatékonyságát. Biztosította a csúcstalálkozó többi részvevőjét, hogy a békefenntartó kontingens parancsnoka, Andrej Szergyukov vezérezredes érti a dolgát, a csoportosulásban részt vevő orosz légideszant alegységek pedig valós harci tapasztalattal rendelkeznek.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a tanácskozáson a kontingens létszámát 2030 főben nevezte meg. Mint mondta, a békefenntartók 250 haditechnikai eszközzel rendelkeznek. Az orosz államfő szerint részt vesznek benne a szervezet mind a hat tagállamának katonái és a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a kazahsztáni helyzet a legrövidebb időn belül stabilizálódni fog.

A moszkvai védelmi tárca korábbi tájékoztatása szerint a békefenntartó kontingensben csaknem 1500 orosz katona szolgál.

Putyin a hétfői tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a kazah államiság veszélybe került, amelyet nem az üzemanyagár-emelés által kiváltott spontán tüntetések okoztak, hanem az, hogy a helyzetet "kihasználták belső és külső destruktív erők".

Az orosz elnök szerint Kazahsztánnak a nemzetközi terrorizmussal kellett szembenéznie és a közép-ázsiai országban ugyanolyan módszereket alkalmaztak, mint a 2014-es ukrajnai fordulat idején, beleértve az erőteljes tájékoztatási támogatást. Méltatta azt a bátorságot, amellyel Tokajev magára vállalta a felelősséget a terroristák elleni fellépésben és egyetértett a kazah elnök megállapításával, miszerint Kazahsztánt agresszió érte.

"Pontosan a nemzetközi terrorizmus agressziójának vagyunk tanúi" - fogalmazott az orosz vezető.

"Honnan jöttek ezek a felfegyverkezett, külföldi központokban kiképzett és nyilvánvalóan a bolygó válsággócaiban harci tapasztalatokat szerzett bandák?" - tette hozzá a kérdést, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkozott volna.

Hangsúlyozta: az ODKB tagállamai megmutatták, nem fogják hagyni, hogy a belső helyzetüket megingassák, és hogy "a színes forradalom forgatókönyveit" valósítsák meg náluk.

"Tudatában vagyunk annak, hogy a kazahsztáni események nem az első és messze nem az utolsó kísérletet jelentik arra, hogy kívülről beavatkozzanak államaink belügyeibe" - mondta.

Putyin azt javasolta, hogy az ODKB tagállamai biztonsági tanácsának titkárai dolgozzanak ki javaslatokat a külső beavatkozási kísérletekkel szembeni közös ellenintézkedésekre. Mint mondta, Moszkva számára továbbra is prioritás a kapcsolatok erősítése az ODKB-tagországokkal.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy az ODKB minden tagállamát váratlanul érték a kazahsztáni események, de a koordináció és a szövetségesi viszonyrendszer lehetővé tette, hogy a szervezet megfelelő módon reagáljon a kihívásra. Úgy vélekedett, hogy a terroristák legyűrését a kazah biztonsági erők hatékonysága és hősiessége, valamint az ODKB támogatása tette lehetővé.

Leszögezte, hogy Nur-Szultan, nem pedig Moszkva feladata a kazahsztáni események felelőseinek megnevezése.

A 2002-ben megalakult ODKB katonai szervezetnek jelenleg Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a teljes jogú tagja.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×