Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.9
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. április 18-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Gulyás Gergely: az ilyen helyzetben nem hátra, hanem előre kell lépni

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Sieci lengyel konzervatív hetilapnak adott terjedelmes interjút.

Brüsszel szorongatni akarja Közép-Európát, de a hurok körülötte is feszül, ezért komolyan át kell gondolnia térségünkhöz való viszonyát – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Sieci lengyel konzervatív hetilapnak adott, hétfőn megjelent interjúban.

Gulyás Gergely rámutatott: az európai uniós szervek főként Lengyelországot és Magyarországot támadják, de az utóbbi időben Szlovéniát és Ausztriát is.

„A brüsszeli tisztviselők problémája, hogy nem képesek tolerálni a másságot” – mondta el, hozzáfűzve: ebben az értelemben Brüsszel ma „az illiberalizmus fővárosa”.

Az Európai Bizottság „elméletileg a szerződések őre”, a gyakorlatban viszont „korábban nem tapasztalt mértéket ér el a beavatkozás Magyarország belügyeibe” – mondta Gulyás Gergely, aki szerint Brüsszel nem veszi tudomásul, hogy „Európának ez a része más, mint a nyugati országok”, és „inkább kockáztatja az egész Európai Unió stabilitását, minthogy rugalmas legyen”.

Úgy vélte: a „még a legkisebb véleménykülönbséget sem elviselni képes Brüsszel a számunkra a Szovjetunió idejéből ismert elvet vallja, miszerint a jog a politika szolgálóleánya”.

A közép-európai tagállamoknak folyósított uniós forrásokról szólva Gulyás Gergely kiemelte: ez nem adomány, az euróövezetben és az uniós piacon Németország annyit keres, hogy az uniós alapok ahhoz képest csekély összegűek. „Korábban megnyitottuk piacainkat, bár tőke szempontjából nagyon gyengék voltunk, és a Nyugat ezt kihasználta” – jelentette ki, idézve Günther Oettinger volt uniós biztost, aki megmondta:

minden keletre küldött euróból 70 cent visszamegy nyugatra.

A miniszter szerint nincs semmi alapja annak, hogy az alapokat erkölcsi gesztusként kezeljék, történelmi kategóriákban nézve pedig nem tartozunk igazán semmivel, éppen ellenkezőleg.

A magyar gyermekvédelmi törvény témájában Gulyás egyetértett az interjút készítő Jacek Karnowski szerkesztő felvetésével, hogy ez a migrációs témánál is nagyobb haragot váltott ki Brüsszelben, mivel egy „igazi tabut” érint.

„Európában nagyon sok csoportot, kisebbséget védenek, egyetlen kivétellel: az évszázadok óta itt élő nemzetek kivételével”

– fűzte hozzá a miniszter.

Emellett Brüsszelt jelentősen befolyásolják az LMBT-témákat erőltető, „csak ezzel foglalkozó és ebből élő” civil szervezetek, amelyek a magánélet világába tartozó kérdésből próbálnak divatot teremteni. „Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a gyermekek védelme az állam feladata. A felnőttek élete már az ő dolguk” – tette hozzá.

Arra válaszolva, hogy a gyermekvédelmi törvényen nem kellene-e enyhíteni a rossz nyugat-európai fogadtatás miatt, Gulyás Gergely kijelentette: a politikában a legnagyobb hiba az, ha engedünk a nyomásnak, miközben tudjuk, hogy igazunk van. Az ilyen helyzetben nem hátra, hanem előre kell lépni, ezért az említett kérdésekben népszavazás lesz Magyarországon – emlékeztetett.

A magyar családtámogatási politika folytatásáról elmondta: ezen a területen a legfontosabb tényezők a következetesség, a stabilitás és a kiszámíthatóság. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a Fidesz maradjon kormányon. „Ennek eredményeként a kiterjedt családtámogatási rendszert a polgárok komolyan veszik, mint valami biztosat, amit nem fognak holnap visszavonni. Adókedvezményeket, pénzügyi támogatást és lakásvásárlási segítséget biztosítunk” – szögezte le.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×