INFORÁDIÓ
2021. szeptember 28. kedd
Vencel

nyugat-balkán

schengeni övezet

eu

bővítés

szerbia

albánia

észak-macedónia

Teherautók várakoznak hosszú sorban a német-lengyel határ felé vezető A4-es autópályán, a németországi Bautzen közelében 2020. március 19-én. A határon 60 kilométeres torlódás alakult ki az új koronavírus-járvány miatt elrendelt lengyelországi határellenőrzés miatt. A Robert Koch járványügyi intézet (RKI) szerint Németországban 14544-re emelkedett az új koronavírusos fertőzöttek száma, 43-an életüket veszítették.

Csütörtöktől „mini Schengen” működik Albánia, Szerbia és Észak-Macedónia között

Infostart / Fóris György

Nem akarván kivárni, amíg országuk az EU tagjai lehetnek, a három ország vezetői úgy döntöttek, hogy a majdani tagság bizonyos módszereit elkezdik már előzetesen alkalmazni egymás között.

A mini Schengen EU-mintára egymás közötti (ellenőrzésmentes) szabad határátlépést tesz majd lehetővé a három ország polgárai számára. A rendszert fokozatosan vezetik be, „zöld” sávokat biztosítva egymás relációjában, gyorsítják az egymástól érkező áruszállítmányok beléptetését, sőt, egymás vonatkozásában a munkavállalási engedélyek megszerzését is külön, gyorsított eljárás alá helyezik - ami már igazából a hagyományos Schengen-rendszertől független terület.

Alexandar Vucic szerb elnök a bejelentés kapcsán tartott közös sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy mivel

az Európai Unióban „bővítési fáradtság” van,

a tagságra váró országoknak saját erőből kell az „európai modell” minél több előnyét megmutatni a polgáraiknak és vállalkozóiknak.

A tervek szerint a teljes átállásra még idén, az év végéig sor kerül, és Vucic reményét fejezte ki, hogy addigra talán Montenegró és Bosznia-Hercegovina is csatlakozni tud hozzájuk.

Az utóbbiak kapcsán Edi Raman albán elnök megjegyezte, hogy azért nem vártak rájuk is a bejelentéssel, mert rá akartak mutatni az EU-rendszer szerinte létező abszurditására, ahol mindent egyhangúan kell eldönteni, és bárki vétózhat.

Ők hárman már most egyetértettek, és nem tartották szükségesnek, hogy előbb kivárják a térség többi államának is a teljes egyetértését, mielőtt belevágnak abba, amit egymás között már el tudnak fogadni - mutatott rá az albán államfő.

A mini Schengen összerakásával mindenesetre egyszerre akartak belső hozadékot elérni - a könnyebb mozgással csökkentve például a nemzeti etnikumok közötti feszültséget -, és kifelé

növelni a térség vonzerejét, akár a befektetők szemében, akár a nehezen alakuló majdani uniós tagság szempontjából.

Az utóbbi (csatlakozási folyamat) kapcsán amúgy igen kritikusan szólt mindhárom vezető. Zoran Zajev „nagyon frusztrálónak” nevezte, hogy miközben szerinte a térség folyamatosan teljesíti a külső elvárásokat - az ő országa még a nevét is módosította -, addig az EU úgymond „nem hozza” a tőle várt lépéseket.

Erre mondta azt Raman, hogy szerinte az egész nyugat-balkáni EU-csatlakozási folyamat Beckett drámájára, a „Godot-ra várva” című darabra emlékeztet, ahol a főszereplők azért nem vágnak bele tényleges témájukba, mert egy harmadikra is várnak, aki viszont soha nem érkezik meg.

Megfigyelők megjegyzik, hogy bizottsági részről már régen szorgalmazták a térség országainál, hogy kezdjék el integrálni piacaikat és piacszabályozási rendszerüket, lényegében visszatükrözve az európai uniós játékszabályokat. Ez részint növeli a térség iránti bizalmat, részint könnyebbé és gyorsabbá teszi majd az EU-rendszerbe történő integrálódást - érvelnek Brüsszelben. A „Balkán-Schengen” létrehozása valahol szakértők szerint e folyamatba illeszkedő első érdemibb közös vállalkozás.

Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018