Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács brüsszeli épületében tart tájékoztatón 2020. március 16-án, a G7 országok vezetőivel folytatott videómegbeszélés után. Von der Leyen közölte: a bizottság harminc napos beutazási korlátozásra szólítja fel az európai uniós tagállamok vezetőit a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Budapestre is eljön egyeztetni Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság elnöke minden tagállamot meglátogat, hogy közösen tekintsék át a koronavírus-járvány okozta károk helyreállításának finanszírozását szolgáló nemzeti terveket – ezt az uniós bizottság elnöke jelentette be Brüsszelben.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a tagországi kormányokkal folytatott intenzív párbeszédet követően a brüsszeli testület befejezte értékelését a nemzeti helyreállítási tervekről, ezt követően szerdától kezdődően Ursula von der Leyen meglátogatja a tagállamokat, hogy személyesen tárgyaljon e tervekről. A bizottsági elnök ezen a héten Portugáliába, Spanyolországba, Görögországba, Dániába és Luxemburgba látogat.

A Next Generation EU nevű, a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó újjáépítési mentőcsomag 672,5 milliárd eurót (mintegy 229 ezer milliárd forint) biztosít a beruházások és a reformok támogatására 2018-as árakon számolva. Az összeg 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 360 milliárd eurókölcsönből tevődik össze.

Az eszköz keretében kidolgozott tervek 40 százalékának az éghajlat-politika és a biológiai sokféleség általános érvényesítéséhez, a források legalább 20 százalékának pedig az európai digitális stratégiához és a digitális egységes piac megvalósításához kell hozzájárulniuk. A források legalább 7 százalékát hat európai prioritáshoz - a zöldpolitikához, a digitális átálláshoz, a gazdasági kohézióhoz, a termelékenységhez és a versenyképességhez, a társadalmi és területi kohézióhoz, valamint az intézményi ellenállóképesség finanszírozásához - kapcsolódó beruházási és reformintézkedésekre kell fordítani.

Július 1-jétől érvényes az uniós védettségi igazolás

Ursula von der Leyen szerdai tájékoztatóján bemutatta az okostelefonon működő uniós Covid-igazolványt, és bejelentette: tagállami látogatásai során kipróbálja, hogyan működik a digitális dokumentum. Közölte, noha az igazolvány július 1-től érvényes, a tagállamok már hamarabb is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez. Mindenki, aki be van oltva, átesett a fertőzésen, vagy negatív teszttel rendelkezik, szabadon utazhat már most abba a 15 tagországba, amely már elfogadja az igazolványt. A dokumentum birtokában július 1-től pedig megnyílik a szabad utazás lehetősége valamennyi uniós országba - közölte az uniós bizottság elnöke.

Az oltási könyv szerepét betöltő igazolványhoz az EU minden állampolgára hozzájuthat, függetlenül attól, hogy hol oltották be. A dokumentumot azok kaphatják meg, akiket beoltottak a koronavírus ellen, negatív eredménnyel teszteltek, vagy átestek a fertőzésen.

Az ingyenes igazolványt minden tagállam kiállíthatja és elfogadják őket Európa-szerte, hozzájárulva a járvány visszaszorítására bevezetett rendkívüli szabályok feloldásához.

A tagállamoknak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett oltóanyaggal - jelenleg a Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca és Janssen vakcinákkal-elvégzett védőoltásokról szóló igazolásokat kell elfogadniuk. Az egyes tagállamok dönthetnek arról, hogy olyan oltóanyaggal elvégzett oltásról szóló igazolást is elfogadnak-e, amelyet egy másik tagállam saját eljárásban engedélyezett, vagy amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szerepel. Egyik ilyen a kínai Sinopharm vakcina.

A tagállamok a koronavírus-járványra válaszul nem vezethetnek be további utazási korlátozásokat, például kötelező otthoni karantént, vagy tesztkötelezettséget az igazolvánnyal rendelkezők esetében, kivéve rendkívül indokolt esetben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×