A késő esti szavazáson mintegy 12 órás éles, olykor személyeskedő vita után az ellenzék kezdeményezése a képviselőházban nem szerezte meg a szükséges támogatást.

A bizalmatlansági indítvány sorsát alapvetően az döntötte el, hogy a kommunista képviselők pártelnökük, Vojtech Filip beszéde után kivonultak az ülésteremből.

Az alsóház 200 tagja közül végül 171-en vettek részt a szavazáson. Közülük 89-en támogatták a bizalmatlansági indítványt, 82-en pedig ellene szavaztak. A kormány megbuktatásához az indítványt legalább 101 képviselőnek kellett volna támogatnia.

Négy hónappal az október 8-9-re kiírt képviselőházi választás előtt ez már a harmadik bizalmatlansági indítvány volt az ANO centrista mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) alkotta kisebbségi kormány ellen.

Eddig mindhárom sikertelen volt.

A 200 tagú alsóházban a kormánykoalíciónak ugyan csak 92 képviselője van, de a korábbi voksolásokon mögé álltak a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja képviselői is, így a jobboldali ellenzéknek nem sikerült megszerezni a bizalmatlansági indítvány elfogadásához szükséges szavazatszámot.

A kommunisták áprilisban felmondták az ANO-val kötött korábbi megállapodást, amely szerint feltételeik teljesítése esetén kívülről támogatják, illetve megtűrik a kormányt.

A két jobboldali választási koalíció, a Spolu (Együtt), illetve a Kalózok és a STAN alkotta szövetség - Petr Fialának, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnökének közlése szerint - elsősorban azt veti a Babis-kormány szemére, hogy "kudarcot vallott" a koronavírus-járvány elleni harcban, és a cseh-orosz diplomáciai konfliktusban nem volt képes erős nemzetközi támogatást biztosítani a cseh érdekeknek.

Emlékeztettek arra is, hogy a miniszterelnök politikai és vállalkozói tevékenysége között összeférhetetlenség van az Európai Unió szerint.

Babis visszautasította és alaptalannak nevezte a bírálatokat. Szerinte a kormány nagyon jól működik, emelte a nyugdíjakat, csökkentette az adókat, javított a vállalkozói környezeten, és sikeresen érvényesíti, védi a cseh állam érdekekeit az Európai Unióban.

Amennyiben az ellenzéki kezdeményezés mégis sikerrel járt volna, akkor Milos Zeman államfőn múlt volna, hogy ügyvezetőként megtartja-e hivatalában Babist, vagy meneszti, és mást bíz meg kormányalakítással. Zeman viszont már korábban azt mondta, bárhogy végződik a bizalmatlansági indítvány - tekintettel a közelgő választásra -, hivatalában hagyja Andrej Babis koalíciós kabinetjét.