Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Aleksandar Vucic szerb elnök (j) és a kétnapos hivatalos látogatáson Szerbiában tartózkodó szlovén hivatali partnere, Borut Pahor sajtótájékoztatót tart Belgrádban 2019. január 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Meg akarták ölni a szerb államfőt

A merénylettel gyanúsított csoport a Partizan Beograd labdarúgóklub szurkolói csapatát használta fedőszervezetként.

Merényletet terveztek Aleksandar Vucic szerb államfő ellen január végén, ezért az államalapító, Stefan Nemanja (Nemanja István) szobrának január 27-i ünnepélyes leleplezésekor a rendőrség különleges egységének több mint 850 tagja biztosította a védelmét – jelentette ki Bogdan Pusic, a bűnügyi rendőrség igazgatóságának vezetője a szerb sajtó beszámolói szerint.

A rendőrségi vezető arról is beszélt, hogy a merényletet a megszerzett információk szerint azok a bűnözői csoportok tervelték ki, amelyek tagjait az utóbbi napokban a rendőrség letartóztatta.

Az üggyel összefüggésben február 4-én a belgrádi rendőrség tizenhét embert fogott el, akit szervezett bűnözéssel, gyilkossággal, rablással, zsarolással és drogkereskedelemmel gyanúsítanak.

A bűnözői csoport a Partizan labdarúgóklub szurkolói csapatát használta fedőszervezetként.

A szervezet vezetője, Velja Belivuk a feltételezések szerint a rivális Crvena Zvezda futballcsapatának egy tagját, valamint a Pink Panter bűnbanda egykori vezetőjét, Milan Ljepoját is meggyilkolta.

Aleksandar Vucic először 2014-ben, miniszterelnökké választásakor hirdetett harcot a szervezett bűnözés ellen, azóta több bűnözői csoportot is felszámoltak a hatóságok. A legutóbb tavaly október 20-i beszédében tért ki arra, hogy Szerbia nem kerülhet bűnözők kezébe, és az állam nem engedheti meg, hogy bűnözői csoportok irányítsák.

Aleksandar Vucic ellen a rendőrségi beszámolók szerint már 2016 októberében is merényletet terveztek. Az akkor még miniszterelnöki tisztséget betöltő politikus szüleinek háza közelében találtak fegyvereket, amelyekkel állítólag merényletet terveztek, ám a nyomozás végül letartóztatások nélkül zárult.

Az utóbbi néhány hónapban több alvilági leszámolás is történt a szerb fővárosban, de a bűnözői csoportok vezetői mindeddig szökésben vannak.

Az ügy élénk érdeklődést váltott ki Szerbiában és a régióban, mert az országban volt már példa arra, hogy egy vezető politikus merénylet áldozata lett: 2003-ban Zoran Djindjic akkori miniszterelnököt a szerbiai kormánypalota hátsó udvarából nyíló bejárata előtt lőtték le, egy 180 méterre lévő épületből, amikor éppen kiszállt az autójából.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Égető nyugdíjproblémával küzd Európa gazdasága, de a politikusok nemigen vállalják fel a felelősségteljes döntésekkel együtt járó népszerűtlenséget, inkább elodázzák a problémák megoldását – vezeti le egy friss, széles kitekintésű nyugdíjelemzés, amelyet a Financial Times hasábjain publikáltak a szerzők. Az alapprobléma lényege, hogy a 19-20. században létrejött nyugdíjrendszerek egészen más demográfiai helyzetben és más ellátási színvonalon működtek, mint a belőlük kifejlődött, ma már országonként akár több tízmillió ember elsődleges bevételi forrását biztosító modern nyugdíjrendszerek. Megoldást jelenthetne egy elsődlegesen tőkefedezeti pilléren nyugvó nyugdíjrendszerre való áttérés, amint azt Kanada sikeres példája mutatja, de Európában ennek most nincs politikai realitása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×