Infostart.hu
eur:
355.17
usd:
301.6
bux:
134183.46
2026. május 8. péntek Mihály
Angela Merkel német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. október 15-én, a koronavírus-járvány idején.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Angela Merkel a járvány legfontosabb tanulságairól beszélt

Angela Merkel német kancellár szerint tisztázni kell az egymás ügyeibe beavatkozás fogalmát a nemzetközi kapcsolatokban, különös tekintettel az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti viszonyra.

A német kormányfő a Világgazdasági Fórum (WEF) úgynevezett éves konferenciáján - amelyet a koronavírus-világjárvány miatt nem a svájci Davosban, hanem online rendeztek meg - Hszi Csin-ping kínai elnök előző nap ismertetett gondolataival egyetértve kiállt a nemzetközi kapcsolatok multilaterális, többoldalú egyeztetéseken alapuló formálása mellett.

Hozzátette: egyetért Hszi Csin-pinggel abban is, hogy el kell kerülni hatalmi tömbök kialakulását, például azt, hogy a Kína és az Egyesült Államok mögött felsorakozó országcsoportok szembenállása jellemezze a nemzetközi kapcsolatokat.

Ugyanakkor tisztázni kell, hogy az egymástól eltérő társadalmi modell alapján működő országok kapcsolatában mit jelent a beavatkozás egymás ügyeibe, és mit jelent "a kiállás az alapvető és oszthatatlan jogok mellett".

A multilateralizmushoz a traszparencia, az átláthatóság is hozzátartozik. Átláthatóvá kell tenni, mi történik egy országban, hogy felmérhető legyen, vajon szabályokon alapuló kereskedelemről, vagy jogtalan előnyszerzésről van-e szó - fejtette ki Angela Merkel.

Ez a transzparencia "nagyon őszintén szólva talán nem volt kielégítő" a koronavírus-világjárvány legelső szakaszában,

amikor a járvány kínai kirobbanásával kapcsolatos információk megismerhetősége volt a kérdés - tette hozzá a német kancellár.

Ugyanakkor nem a félresikerült ügyeket kell felemlegetni, hanem a tanulságokat kell levonni. Ezért helyes, hogy az ENSZ nemzetközi közegészségügyi ügynöksége, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége vizsgálatot folytat Kínában - mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta: az is a világjárvány tanulságai közé tartozik, hogy

meg kell erősíteni a WHO-t,

ezért "nagyon jó üzenet", hogy az Egyesült Államok az új elnök, Joe Biden vezetésével visszatér a szervezetbe.

A járvány azt is megmutatja, hogy az együttműködés helyett a "bezárkózásra" épülő megközelítés nem segít hozzá a gondok megoldásához. A legnagyobb veszély éppen az, hogy a legfejlettebb ipari országok csak saját magukra összpontosítanak, és elhanyagolják a kevésbé fejlett országokat.

Ezért Németországnak és az egész Európai Uniónak nagyobb erőforrásokat kell koncentrálnia a nemzetközi fejlesztési együttműködésre. Mindenekelőtt gondoskodni kell az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyagok méltányos elosztásáról. Ez annak is előnyös, aki a támogatást biztosítja, mert a nagy bajban nyújtott segítség - a vírus elleni oltás és a közreműködés a járvány utáni gazdasági helyreállításban - megerősíti a kapcsolatokat, "jó emléket" hagy maga után, "ragaszkodást" vált ki és lehetőséget teremt "új szövetségekre".

Angela Merkel a járvány legfontosabb tanulságai közé sorolta azt is, hogy felül kell vizsgálni a határokon, földrészeken átnyúló szállítási hálózatok és több további nagy rendszer, köztük az egészségügy működését, mert ezek a rendszerek nem rendelkeznek kellő "pufferrel", tartalékkal ahhoz, hogy hirtelen keletkező súlyos válságok idején is megbízhatóan működjenek. Az állatvilágból érkező SARS-CoV-2 okozta járványnak ugyancsak fontos tanulsága, hogy fokozni kell a természeti környezet védelmét és az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítéseket - fejtette ki a német kancellár.

A németországi tapasztalatokról a többi között elmondta, hogy az állami intézményrendszer túlságosan lassan és bürokratikusan működik, és a társadalom egészét tekintve messze nem megfelelő a digitalizáció vívmányainak elterjedtsége, ami az oktatási rendszertől az egészségügyig számos területen világossá vált. Azonban nagyban lehetett építeni a polgárok felelős magatartására és a társadalmi összefogásra, és az ország szilárd pénzügyi helyzete is jó alapot biztosított a járvány és a nyomában keletkezett gazdasági válság kezeléséhez - mondta Angela Merkel.

Címlapról ajánljuk
Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Az iráni háború, és az amiatti kerozinhiány egyelőre nincs hatással a nyári charterjáratokra, az utazási irodák gond nélkül tudják foglalni és indítani őket – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Molnár Judit ugyanakkor beszélt az utólagos áremelések lehetőségeiről és feltételeiről is.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×