eur:
411.09
usd:
392.28
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Brüsszel, 2018. március 1.Az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben 2018. március 1-jén. A képviselők állásfoglalást szavaztak meg, amely üdvözli a lengyelországi jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt az Európai Bizottság által az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerint megindított eljárást. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: OLIVIER HOSLET

Steiner Attila: a jogállamisági kitétellel megkerülnék az Unió alapszerződését

Steiner Attila Európai Unió-s ügyekért felelős államtitkár a France24 francia televízióban sugárzott vitaműsorban elmondta, hogy az Európai Unióban jól működő eszközök léteznek a jogállamiság betartatására, ezért a kormány ellenzi, hogy erre a célra olyan új eszközt vezessenek be.

A Talking Europe című műsorban, amelynek témája ezúttal az uniós költségvetési csomag lengyel és magyar vétója volt, az államtitkár vitapartnere a belga Philippe Lamberts, a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportjának társelnöke volt.

Steiner Attila kifejtette: azzal az elképzeléssel, hogy jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós támogatások folyósítását, lényegében megkerülnék az Európai Unió működését meghatározó alapvető szerződéseket.

Magyarország egy csomagként tekint a jogállamisági feltételeket előíró tervre és a költségvetésre,

és ilyen értelemben abból indul ki, hogy "semmiről nincs döntés addig, amíg mindenről nincs döntés".

Lamberts felidézte, hogy Orbán Viktor kormányfő nemrég úgy fogalmazott: az EU kezd egyre inkább az új Szovjetunióvá válni. Lamberts ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarország szabad akaratából csatlakozott az Európai Unióhoz, sőt az uniós tagsággal számos előny is jár, és Magyarország az egyik legtöbbet profitáló tagország. Ugyanakkor a tagságból kötelezettségek is adódnak – tette hozzá Lamberts, megjegyezve, hogy

szemben azzal, amit a magyar kormány állít, Magyarország jelenleg nem tesz eleget ezeknek a kötelezettségeinek.

A belga politikus hangsúlyozta azt is, hogy nem Magyarország az egyetlen ilyen ország, és nem is szabad csak Budapestet vagy Varsót kiemelni, mert vannak problémák más tagállamokban is. Az Európai Parlament azt akarja elérni, hogy a tagállamok betartsák a kötelezettségeiket.

Steiner Attila szerint az a probléma, hogy az Európai Unió most olyan új eszközt akar bevezetni, amellyel meg lehetne kerülni az uniós szerződésben előírtakat, és egy másodlagos jogszabállyal felülírnák az alapvető szerződésben foglaltakat. Már léteznek jól működő eszközök a jogállamiság betartatására, például a 7. cikkely szerinti eljárás – húzta alá.

Lamberts szerint viszont szükség van az uniós pénzek felhasználását ellenőrző új eszközre, mert például az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által indított eljárások néhány tagállamban egyszerűen a szemeteskukában végzik, és nem is vizsgálják ki a javasolt ügyeket, mert nem független az igazságszolgáltatás. Magyarország nem várhatja el, hogy feltételek nélkül folyamatosan áramoljanak be hozzá az uniós pénzek – mondta.

Steiner Attila egyetértett azzal, hogy Magyarország sokat profitál az uniós tagságból, de aláhúzta, hogy ugyanakkor maga is hozzájárul a közös költségvetéshez, és saját magának is érdeke a költségvetési pénzek helyes felhasználása. Viszont jelenleg két külön dolgot készülnek összemosni: a jogállamiságot és az EU pénzügyi érdekeinek védelmét.

Az államtitkár kiemelte: az unió 2010–2011 óta Magyarországgal szemben indítja a legtöbb vizsgálatot. A legtöbb ügyben eddig sikerült megegyezésre jutni az Európai Bizottsággal, illetve amikor nem, a magyar kormány mindig elfogadta és átültette a gyakorlatba a vitás ügyben határozó bíróság döntését. Ez a normális eljárás – mondta Steiner Attila –, viszont most ezzel az új eszközzel az unió olyasvalamit próbálna a tagállamokon számonkérni, amelyet nem lehet pontosan definiálni.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Az Európai Unió várhatóan jövőre vizsgálatot indít az Amazon ellen, hogy megállapítsa, előnyben részesíti-e saját márkás termékeit online piacterén. A vizsgálat az EU új, digitális piacokról szóló törvénye (DMA) alapján zajlik majd, amely a nagy technológiai cégek hatalmának korlátozását célozza. Az amerikai óriáscég akár globális éves forgalmának 10%-át kitevő bírságra is számíthat, ha bűnösnek találják a szabályok megsértésében, írja a Reuters.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×