Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Kalotaszegi népviseletbe öltözött hívő szabadtéri istentiszteleten áldozócsütörtökön az erdélyi Magyarvistában 2020. május 21-én. Romániában a koronavírus-járvány miatt korábban nem voltak nyilvános szertartások. Május 15. óta az egyházak ismét tarthatnak istentiszteleteket, de nem a templomokban, hanem a szabadban, a híveknek maszkot kell viselniük, és be kell tartaniuk a távolságtartási szabályokat.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Se ki, se be: vesztegzár alatt több erdélyi település

Romániában a rohamosan terjedő koronavírus-fertőzések megfékezése érdekében Erdély és a Bánság újabb tizenkét települését – köztük Zilahot (Zalau), Szamosújvárt (Gherla) és Újszentest (Dumbravita) – vonták csütörtökön vesztegzár alá, és a kormány két tagjánál, a gazdasági és a közlekedési miniszternél is kimutatták a fertőzést.

A katasztrófavédelmi államtitkár által aláírt karanténrendelet értelmében a lezárt településekre vezető utakat őrző rendőrök és csendőrök

csak azokat engedik át, akik igazolni tudják, hogy alapos indokuk van az utazásra.

A vesztegzár alá vont településeken betiltották a magánrendezvényeket, bezártak a vendéglátóhelyek, keresztelőn, esküvői és temetési szertartáson legfeljebb nyolc személy vehet részt, mindenütt kötelező a maszkviselés, este tíztől hajnali öt óráig pedig kijárási tilalmat rendeltek el.

A járványügyi hatóságok olyan településeken rendelték el a karantént, ahol az utóbbi két hétben a lakosság több mint hat ezrelékénél mutatták ki a fertőzést, de ezen küszöbérték meghaladása nem vonja maga után automatikusan az intézkedést. Székelyudvarhelyen például a fertőzési ráta múlt héten a lakosság nyolc ezrelékét is meghaladta, a Hargita megyei közegészségügyi hivatal azonban egyéb szakmai szempontok alapján nem tartotta indokoltnak a vesztegzár bevezetését.

Elkerülhetetlennek nevezte viszont a karantén bevezetését Dominic Fritz, Temesvár polgármestere, aki szerint csak így lehet megelőzni, hogy a hatezrelékes fertőzési rátához közelítő város a karácsonyi ünnepek idején kerüljön vesztegzár alá. Csütörtökön Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is arra figyelmeztetett, hogy a városban a fertőzés terjedésének üteme rohamosan közelít a karantén elrendelését indokló arányszámhoz.

A stratégiai kommunikációs törzs csütörtöki összesítése azt jelzi: tovább gyorsult a járvány terjedése Romániában,

az utóbbi napon már megközelítette a tízezret (9714) az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma,

amely immár 80 százalékkal meghaladja az utóbbi két hét átlagát. A csütörtöki jelentésben szereplő 121 halálesettel együtt már több mint 7500 áldozatot követelt a járvány. A több mint 78 ezer ismert aktív eset közül 12 ezret kezelnek kórházban, és több mint ezer súlyos állapotban lévő fertőzöttet ápolnak az intenzív osztályokon.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×