Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Urnabontás után az átjelentkezéssel szavazók, illetve a külképviseleten szavazók borítékjait bekeverik a választás estéjén fel nem bontott urnákba, és így számlálja meg a voksokat a szavazatszámláló bizottság a főváros 5. számú egyéni választókerületében, a VII. kerületi polgármesteri hivatalban 2018. április 14-én.
Nyitókép: Mohai Balázs

Nagyon magas volt a részvétel a montenegrói választásokon

Már eredmény is van, méghozzá igen szoros a Szocialisták Demokratikus Pártja és a szerbbarát Demokratikus Front közt.

Bejelentette győzelmét az ellenzék a montenegrói parlamenti választáson a nem végleges eredmények ismeretében, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a szerbbarát ellenzéki pártoknak közösen eggyel több parlamenti képviselőjük lesz, mint a harminc éve kormányzó szocialistáknak.

Milo Djukanovic államfő, a balközép Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) elnöke elismerte, hogy a koalíciós partnereivel együtt 40 mandátuma van a 81 tagú törvényhozásban, míg az ellenzéknek 41 parlamenti hely jutott. Közölte, továbbra is a DPS a legerősebb párt Montenegróban, hiszen önállóan a legtöbb parlamenti helyet tudta megszerezni, a következő négy évre 30 szocialista politikus ülhet be a parlamentbe. Hozzátette azonban, hogy ezek az eredmények még nem véglegesek, meg kell várni a választási bizottság végleges eredményeit, és azt követően lehet esetleges további koalíciós tárgyalásokba kezdeni a kormányalakítás érdekében.

A szavazatok 98,55 százalékának összesítése alapján a második helyen a legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Front (DF) által vezetett Montenegró jövőjéért elnevezésű koalíció végzett 27 mandátummal, a Béke a mi népünk listának tíz, a Feketén-fehéren névvel induló tömörülésnek négy mandátum jutott. Ez a három koalíció képezheti a győztes ellenzéket. A Montenegrói Szociáldemokratáknak és a Bosnyák Pártnak három-három, a Szociáldemokrata Pártnak kettő, két albán kisebbségi listának pedig egy-egy parlamenti hely jutott.

Az közvélemény-kutatások is utaltak arra, hogy a három évtizede kormányzó szocialisták hatalma megtörhet a parlamenti választáson, ám minden felmérés Milo Djukanovic pártjának győzelmét vetítette előre.

Az államfő pártjának gyengülését a tavaly decemberben elfogadott, nagy felháborodást keltő egyházügyi törvény okozta. A jogszabály szerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb ortodox egyház szerint emiatt ők jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthetnek el. A 620 ezres Adria-parti ország lakosságának mintegy egyharmada vallotta magát szerbnek a legutóbbi népszámláláson, és a lakosság kétharmada ortodox szerb vallású, így nem meglepő, hogy felháborodást okozott az új jogszabály, ahogyan az sem okoz döbbenetet, hogy a konzervatív elveket valló országban éppen egy vallási kérdés miatt inoghatott meg a három évtizede kormányzó politikai hatalom.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×