Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Pexels

Fagylaltnyalási különrendelet alkotott egy német tartomány

A COVID-19 elleni védőoltás első klinikai vizsgálatát engedélyezték Németországban.

Gőzerővel folynak Németországban is a kutatások a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésére.

A Paul Ehrlich Intézet, amely a védőoltások és gyógyszerek kutatásának engedélyezésére hivatott, szerdán engedélyezte a mainzi BioNTech gyógyszerkutató vállalatnak egy

védőoltás kísérleti alkalmazását embereken.

Ez a kísérleti védőoltás hasonló a világ több kutatóintézetében is fejlesztés alatt álló úgy nevezett RNS-védőoltásokhoz, amelyek alapját a koronavírus spike-proteinjeinek felépítésében szerepet játszó ribonukleinsav genetikai információja képezi. Az engedélyezett kísérlet során 200 18 és 55 év közötti egészséges tesztszemélyt oltanak be az oltóanyag több változatával.

Az oltás elviselhetősége mellett megvizsgálják a szervezetüknek az oltásra adott immunreakcióit, majd egy második oltás utáni hatásokat is.

Ez a most engedélyezett, embereken végzett kísérlet a negyedik ilyen teszt az egész világon.

Svájc

Hasonló oltóanyagon dolgoznak Svájcban is. Martin Bachmann, a berni egyetem immunológus-kutató csapatának vezetője is egy ugyanezen az elven működő RNS-védőoltás kifejlesztésén dolgozik. Az oltás célja az, hogy a szervezet a vírussal szemben termeljen antitesteket, amelyek megfertőződés esetén azonnal megakadályozzák azt, hogy a vírus proteinjei behatoljanak az emberi sejtekbe, és azokat további vírusok termelésére programozzák át.

Az Alpha O-Peptides bázeli vállalat egyik kutatója Peter Burkhard már ott tart, hogy az általuk kifejlesztett védőoltást már saját magának beadta és várja annak a szervezetében kiváltott reakcióit. A kockázatokkal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy nem fél, mert legfeljebb olyan tünetek jelentkezhetnek nála, mintha elkapta volna a koronavírus-fertőzést. Berni kollégája helyesli ezt az önkísérletet, mert fontos tapasztalatokat jelenthet a kutatások további folyamatára.

Halál után

A boncolások egyébként egyértelműen bizonyítják, hogy a vírus áldozatai mind egyéb, súlyos betegségekben szenvedtek. A koronavírus által okozott megbetegedések és halálesetek jobb megismerése érdekében elengedhetetlen az elhunytak felboncolása, hogy megvizsgálják mi is volt a haláluk tényleges oka.

A német Robert Koch Járványügyi Intézet feladta kezdeti ellenállását, és ma már javasolja ezeket a boncolásokat.

Ennek értelmében a hamburg-eppendorfi egyetemi klinika patológusai Klaus Püschel irányításával több mint 100, koronavírussal fertőzött holttestet boncoltak fel, és egyértelmű eredményekre jutottak: mindegyik elhunytnak más, súlyos korábbi megbetegedései is voltak, mint például magas vérnyomás, szívinfarktus vagy egyéb szervi károsodások. A halottak átlagéletkora 80 év volt, de a fiatalabbak is részben korábban fel nem ismert betegségben szenvedtek.

Berlin: káosz?

A baloldali többségű szenátus vezette Berlinben május 1-jéig tilos a templomokban istentiszteletet tartani, misézni, de tüntetéseket legfeljebb 20 résztvevővel és bizonyos feltételekkel szabad szervezni. A Berlinben nagyon erős

szélsőbaloldali, úgynevezett autonóm csoportok bejelentették, hogy minden tilalom ellenére megtartják a hagyományos május 1-jei "forradalmi demonstrációikat".

Ezek minden évben randalírozásba és a rendőrséggel vívott súlyos utcai harcokba torkollnak. De a velük szimpatizáló vörös-zöld szenátus megértést tanúsít irántuk, és április 27-én fog tanácskozni az tüntetési jog korlátozásainak enyhítéséről. Persze a zöldek által enyhítési érvként felhozott 1,5 méteres biztonsági távolságot a Molotov-koktélokat dobáló tüntetők a rendőröktől biztosan be fogjak tartani és a járvány előtti időkben bevált arcálcázási szokásaik is megfelelnek a jelenlegi maszkviselési előírásoknak.

Tartományi ellentmondások

A németországi szövetségi államforma következtében a tartományok illetékességébe tartozó intézkedések néhol ellentmondó és furcsa rendeleteket is eredményeznek.

Létezik például egy fagylaltnyalási rendelet is; számos tartományban az éttermek, büfék és fagylaltozók csak utcára, elvitelre árusíthatnak, de ezek 50 méteres körzetében a vásárolt élelmiszerek elfogyasztása a csoportosulások elkerülése érdekében tilos. Ellenkező esetben a büntetés akár erősen étvágycsillapító 200 euró is lehet.

A jó időben persze sok emberben felmerül a kérdés, hogy mi lesz azzal a fagylalttal, amellyel elég nehéz csöpögés nélkül 50 méteres futást lenyomni az első nyalásig. E "hatalmas" probléma megoldására Alsó-Szászország – a jó német szokásoknak megfelelően – a tiltó rendelet mellé egy külön végrehajtási utasítást tett közzé, amelyben pontosan leírják,

hogyan kell koronavírusos időben törvénytisztelő módon fagylaltot nyalni.

"A rendelet alkalmazása során a gyakorlatban úgy kell cselekedni, hogy a fagylaltozótól való gyors eltávolodás során a gombóc gyors nyalásával el lehessen kerülni annak a ruházatra vagy a talajra csöpögését. A maradék fagylalt elfogyasztására viszont érvényben van az 50 méteres távolság betartásának kötelezettsége."

Egy másik érdekesség Észak-Rajna-Vesztfália tartományban az, hogy parkokban, folyópartokon piknikezni és otthon elkészített ételeket ülve elfogyasztani 250 eurós büntetés terhe mellett tilos, de egy bódéban frissen vásárolt gyros elfogyasztása hatósági szempontból szabad.

Németországban a szerda reggeli adatok szerint 148 500 fertőzöttet tartanak nyilván, akik közül már 99 400 ember meggyógyult, de 5086, többnyire idős beteg meghalt. A reprodukciós szám viszont 0,7-ről felugrott 0,9 százalékra, ami még mindig a járvány lassú terjedését jelenti, de az elmúlt napokhoz képest mégis több megbetegedésre utal. A virológusok ezért továbbra is a korlátozó intézkedések türelmes betartására és azok túl gyors visszavonása ellen emelik fel hangjukat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fed-et

Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fed-et

Donald Trump és szövetségesei nem adták fel a Federal Reserve feletti nagyobb befolyás megszerzését: a Fehér Házhoz köthető tisztviselők aktívan vizsgálják, hogyan lehetne leváltani a Fed Kormányzótanácsának egyes tagjait, köztük Lisa Cook kormányzót és Jerome Powell korábbi elnököt. Bár a Legfelsőbb Bíróság egyelőre megakadályozta Cook eltávolítását, a szűk jogi alapokon nyugvó döntés nem zárta le végleg a kérdést, és Trump már jelezte, hogy újraindítja az eljárást. A washingtoni testület mellett a kormányzat a regionális Fed-bankokra is kiterjeszti figyelmét – Scott Bessent pénzügyminiszter az Atlantai Fed megüresedett elnöki posztjára keres az elnök gazdaságpolitikájához közel álló jelöltet. A háttérben a kamatpolitikai vita húzódik: Trump alacsonyabb kamatokat sürget, miközben az inflációs nyomás erősödése miatt a Fed döntéshozóinak egy része akár kamatemelést sem zár ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×