Infostart.hu
eur:
373.85
usd:
340.08
bux:
138353.41
2026. november 20. péntek Jolán
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Várhelyi Olivér: az EU-bővítés felgyorsításáról készít terveket az EB

Mindkét tagjelölt országgal, Albániával és Észak-Macedóniával is meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat még a Zágrábban, jövő májusban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt - jelentette ki Várhelyi Olivér, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén szerdán.

Várhelyi Olivér, a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatáról folytatott ülésen hangsúlyozta, támogatni kell a Nyugat-Balkán országait uniós integrációs törekvéseikben, ugyanis ezek az országok Európa szívében találhatók.

A régió támogatása Európa saját érdeke is, ugyanis azzal mindenki nyer, ha a közvetlen szomszédságában található országok jólétben és biztonságban élnek, gazdaságaik erősek - mondta.

Azt hangsúlyozta, mivel a régió Európa része, az érintett országoknak hiteles uniós bővítéspolitikára van szükségük. Az unió által megkövetelt reformoknak látható hatással kell járniuk, amely egyebek mellett a jólét fokozását, munkalehetőségek teremtését, az életminőség javulását kell jelentenie.

Közölte, hogy

az Európai Bizottság a jövő év első hónapjában terveket fog bemutatni arra vonatkozóan, hogyan kívánja gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat azok eredményességének fokozása, és az együttműködések erősítése érdekében.

Kiemelte az is, hogy a régió minden országának már a csatlakozás előtt részesévé kell válnia a zöld megállapodásnak, a digitális menetrendnek, valamint a szállítás és az energiaáramlás szabad hálózatának.

Fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió is felkészüljön az új tagországok befogadására, amint a feltételek teljesülnek. "Ameddig ezek az országok teljesítenek, az Európai Uniónak is teljesítenie kell" - fogalmazott. Kiemelte továbbá, hogy a Nyugat-Balkán országai jól együttműködtek az unióval a migrációt érintően, de további segítségre szorulnak a folytatódó kihívások leküzdéséhez.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, továbbra is ki kell állni Ukrajna területi egysége mellett.

Ameddig nincs előrelépés a minszki folyamat végrehajtásában Moszkva részéről, nem szabad lazítani az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatályán.

Fehéroroszországgal összefüggésben azt mondta, az unió lényegében elvesztette hatását az országra, az együttműködés szerény. Azonban jelen kell lennie, képviselnie kell értékeit az országban a civil társadalom támogatása érdekében.

A térség kisebbségeinek kollektív jogaira vonatkozó kérdésre válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban sem minden tagállam ismeri el a kisebbségek jogait kollektív jogként. Ugyanakkor a kisebbségek védelme uniós érték, amelyet bármilyen szomszédos ország, vagy bővítést érintő kérdést illetően védeni kell. A kérdéssel foglakozni kell, különben a hosszú távú béke és a stabilitás biztosítása nem lesz lehetséges - tette hozzá.

Törökország uniós integrációját illetően hangsúlyozta: mindaddig, amíg Ankara tagjelölt országnak tekinti magát, válaszolnia kell az uniónak az alapjogokkal, a sajtószabadsággal kapcsolatos aggályaira,

és minden olyan területet érintően, ahol csökken a jogállamiság - jelentette ki Várhelyi Olivér.

Csenger-Zalán Zsolt fideszes magyar parlamenti képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, a bővítést Magyarország továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb politikájának tartja.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós bővítéspolitika hiányosságai a hitelesség elvesztéséből erednek, okai pedig egyes tagállamok politikai elkötelezettségének hiányában keresendők. Mindez azonban nem lassíthatja le a bővítési folyamatot és azt a haladást, amelyet ezek az országok megtettek - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×