Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Nyitókép: Facebook/Wired

Új információk Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos nézeteiről

Megkezdődtek a Donald Trump amerikai elnök alkotmányos elmozdítását lehetővé tévő folyamatot (impeachment) megelőző nyilvános meghallgatások szerdán az amerikai képviselőházban az Ukrajna körüli vitában.

A valamennyi nagy amerikai televíziós csatorna által élőben közvetített meghallgatást Adam Schiff, a meghallgatásokat együttesen vezető három bizottság - a hírszerzési, a külügyi és az ellenőrzési - egyik vezetője nyitotta meg.

Nyilatkozatában Schiff felidézte a vizsgálatok alapjául szolgáló, július 25-én történt telefonbeszélgetés néhány részletét Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökök között, és leszögezte, hogy az amerikai elnök kérése Joe Biden volt alelnök és jelenlegi demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, valamint a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeinek kivizsgálására, továbbá annak feltárására, hogy Ukrajna beavatkozott-e a 2016-os elnökválasztási folyamatba, "nem szolgálta az Egyesült Államok nemzeti érdekeit".

Új információk

William Taylor, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének ügyvezető nagykövete szerda délelőtt kezdődött képviselőházi meghallgatásán új információkat tárt fel Donald Trump amerikai elnök Ukrajnával kapcsolatos nézeteiről.

Miután a felolvasott nyilatkozatában a nagykövet részletesen felidézte információit Rudy Giuliani, Trump személyes ügyvédje ukrajnai tevékenységéről és Gordon Sondland, az Egyesült Államok Európai Unióhoz delegált nagykövete ukrán tisztségviselőkkel zajlott találkozóiról, közölte: a múlt héten új információk jutottak el hozzá.

Elmondta, hogy munkatársainak egyike megkérdezte Sondland nagykövetet, mi az elnök véleménye Ukrajnáról, mire a nagykövet azt válaszolta, hogy Donald Trumpot jobban érdeklik a Giuliani által sürgetett, Bidenre vonatkozó vizsgálatok, mint Ukrajna helyzete". Taylor megerősítette, hogy Sondlanddel folytatott telefonbeszélgetésében nagykövet-kollégája neki is azt mondta, hogy "minden, beleértve a katonai segélyt is", attól függ, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan bejelenti-e vizsgálatok megindítását Bidenék ukrajnai üzleti ügyeiben és a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt ukrán beavatkozás ügyében.

Taylor kifejtette, hogy

Giuliani egy külön, "szabálytalan" diplomáciai csatornát épített ki Ukrajnával olyan érdekek szolgálatában, amelyek - mint a nagykövet fogalmazott - "ellentétesek az amerikai politika hosszú távú érdekeivel".

Ez a diplomáciai csatorna a hivatalos nagykövetséggel és diplomáciai érintkezésekkel párhuzamosan működött - hangoztatta Taylor. Állítása szerint ezt a párhuzamos diplomáciát Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium korábbi ukrajnai különmegbízottja, Gordon Sondland nagykövet, Rick Perry amerikai energetikai miniszter, Mick Mulvaney, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnöke és Rudy Giuliani irányította.

A nagykövet megjegyezte azt is: tudomása szerint John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó ellenezte a Trump és Zelenszkij közti telefonbeszélgetést. Ez - Taylor szerint - "összezavarta" az ukránokat, akik nem tudták, ki irányítja az Ukrajnával kapcsolatos ügyeket.

A nagykövet meglátása szerint "két ukrán politika van".

Mint fogalmazott: "az egyik, amit ma itt megvitatunk, és amelyről az elmúlt hetekben hallottunk, a másik pedig a pozitív, a kétpárti együttműködésre épülő amerikai politika Ukrajnával kapcsolatosan". Szerinte ez a második történet az, amelyről beszélni kellene. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna a múltjától megszabadulni igyekvő nemzet, amely abban reménykedik, hogy az új kormányzat végre megteremt egy új Ukrajnát, amely büszke a függetlenségére Oroszországtól és sietve csatlakozna a nyugati intézményrendszerhez.

William Taylor előtt George Kent, a külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára kapott szót. Ő elsősorban Giuliani "üzleti partnerei", Lev Parnas és Igor Fruman tevékenységét részletezte. Parnast és Frumant - akik az egykori Szovjetunióban születtek, a múlt hónapban tartóztatták le Floridában az amerikai kampányfinanszírozási törvények megsértésének gyanújával. A meghallgatások közben Stephanie Grisham, a Fehér Ház szóvivője közölte: Trump nem követi az eseményeket, mert "túl sok a dolga".

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×