Infostart.hu
eur:
365.7
usd:
317.06
bux:
149231.03
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) és Angela Merkel német kancellár (j) kezet fog a kétoldalú megbeszélésük kezdetén a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozóján Buenos Airesben 2018. december 1-jén.
Nyitókép: Mihail Klimentyev

Fontos ügyekről beszélt Merkel és Putyin

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár egy hétfői telefonbeszélgetés során egyetértett abban, hogy Ukrajnának törvény által rögzített, különleges státuszt kellene biztosítani a szakadárok ellenőrzése alatt lévő Donyec-medencének - közölte az orosz elnöki hivatal.

A két vezető megvitatta az ukrajnai béke helyreállítását célzó négyoldalú - Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével tartandó - csúcstalálkozó tervét is - közölte a Kreml.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök októberben jelentette be, hogy Kijev különleges státuszt biztosít a Donyec-medencének és engedélyezi a helyi választásokat. Az áttörés révén megnőtt a remény arra, hogy sor kerülhet az úgynevezett normandiai formátumban tartandó négyes csúcstalálkozóra.

Az utcai tiltakozások hatására Zelenszkij később visszakozott, mondván, hogy ágyúszó mellett nem lehet választást tartani, és a szavazásnak összhangban kell lennie az ukrán törvényekkel.

A német kormány szóvivője szerint Merkel és Putyin a csúcstalálkozó előkészületeit vitatta meg, de azt még nem tudni, mikor kerül rá sor.

A Kreml sajtószolgálata szerint az ukrajnai rendezés kérdései között megvitatták az úgynevezett Steinmeier-formulát, a Frank-Walter Steinmeier volt német külügyminiszterről, jelenlegi államfőről elnevezett, Kijev, Donyeck és Luhanszk képviselői által elfogadott rendezési tervet, illetve tárgyaltak arról, hogy a Luhanszk megyei Sztanicja Luhaszkánál és Zolote településnél befejeződött, Petrivszkénél pedig megkezdődött a csapatszétválasztás, amit Moszkva csúcstalálkozó feltételéül szabott meg.

A Kreml szerint hangsúlyozták a Donyec-medence különleges jogállásának az ukrán jogszabályokban való rögzítésének fontosságát.

Az orosz elnök és a német kancellár megvitatta az ukrajnai gáztranzit feltételeiről Ukrajna, Oroszország és az Európai Bizottság között folyó tárgyalások kérdéseit.

A két vezető megvitatta a líbiai és a szíriai helyzet kérdéseit is. Szíriával kapcsolatban hangsúlyozták a humanitárius problémák megoldásának, illetve a menekültek visszatérésének a fontosságát.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: órákon belül szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: órákon belül szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden 14 órától választ köztársasági elnököt az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként. Az egyetlen hivatalos jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit a Tisza-frakció ajánlott – a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nem vesz részt a szavazáson, ez azonban a voksolás eredményességét nem befolyásolja. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×