A hivatal tájékoztatása szerint szeptember végéig 37 597 iratbetekintési kérelmet regisztráltak, ami több mint 3 ezres növekedés az egy évvel korábbi 34 036-hoz képest.

Tavaly egész évben 45 309 megkeresés érkezett magánszemélyektől, 1990 óta pedig több mint 3,2 millió. Az iratbetekintési kérelmek jelentős része - tavaly mintegy 15 százaléka - külföldről érkezik a hivatalhoz, és szintén 15 százalék körüli azon kérelmezők aránya, akik nem a magukra, hanem az elhunyt közeli hozzátartozóikra vonatkozó iratokat kívánják megismerni.

Az átvilágítási, jóvátételi, nyugdíjügyi, valamint a tudományos természetű és a sajtótól érkezett megkeresésekkel együtt az idén júliusig 7,2 millió iratbetekintési kérelem érkezett a berlini központú, több mint 1400 embert foglalkoztató hivatalhoz az elmúlt években, ahol bő 111 folyókilométer aktát kezelnek.

Az anyaghoz az iratok mellett 1,7 millió fénykép, mikrofilm és dia tartozik, és csaknem 30 ezer film-, és hangfelvétel. Az NDK bukása idején a Stasi épületeiben nagy mennyiségű összetépett iratot is találtak, több mint 15 ezer dobozt és zsákot töltöttek meg a megsemmisítésre előkészített dokumentumok. Ebből az anyagból kézzel és iratrekonstrukcióra fejlesztett szoftverekkel eddig 1,63 millió oldalt állítottak helyre.

Állami és önkormányzati szervezetek közszolgálati állás betöltése előtti ellenőrzéssel, bizalmas munkakör betöltésére jelölt személyek és parlamenti képviselők átvilágításával, és kitüntetések adományázását megelőző vizsgálattal kapcsolatban kérhetnek iratbetekintést. Ezt a lehetőséget az eredeti tervek szerint a berlini fal ledöntése utáni 30. évig, 2019 végéig biztosították volna, de a szövetségi parlament (Bundestag) az idén szeptemberben úgy döntött, hogy a határidőt 2030-ig meghosszabbítják.

A Bundestag arról is határozott, hogy a hivatal fokozatosan, 2021 júliusáig betagozódik a szövetségi levéltár (Bundesarchiv) szervezetébe. A beolvadásról a két intézmény vezetői által közösen kidolgozott tervet élesen bírálták egykori NDK-s ellenzékiek és jelenlegi ellenzéki pártok, hangsúlyozva, hogy a Stasi-levéltár mint önálló intézmény a rendszerváltás és az újraegyesítés egyik fontos vívmánya. A kormánypárti képviselők szavazataival elfogadott terv támogatói szerint viszont az integráció a biztosíték arra, hogy hosszú távon is megmaradjanak és digitális formátumban is hozzáférhetőek legyenek a keletnémet pártállam politikai rendőrségének dokumentumai.