Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Új elmélet az orosz rakétaincidensről: minden máshogy történt?

Tévesnek bizonyulhat az az elmélet, amely szerint két robbanás történt az észak-oroszországi Arhangelszki területen található Szeverodvinszk közelében augusztus 8-án végrehajtott rakétakísérlet közben - mondta el a nukleáris kísérletek átfogó tilalmáért küzdő norvég intézet (NORSAR).

A kettős robbanás elméletét először felvető NORSAR szerint

a kísérlettől független bányászati tevékenység is állhat a félreértelmezett jelek hátterében.

Az intézet előző héten jelezte: véleménye szerint két robbanás történhetett a hét ember halálát okozó fegyverkísérlet során. A NORSAR akkor azt mondta, hogy az első robbanást két órával később egy második követhette, és ez lehetett a megemelkedett háttérsugárzás forrása.

"Két robbanást észleltünk, amelyek közül az utolsó esett egybe időben a radioaktivitás szintjének megemelkedésével" - mutatott rá pénteken Anne Stroemmen Lycke, a NORSAR főigazgatója. Hozzátette: a sugárzás feltehetően a rakéta hajtóanyagából származhat.

Lycke szerint a második robbanást csak a levegőben terjedő infraszonikus nyomáshullámok mérésére használt műszerekkel lehetett rögzíteni, a földön használt szeizmikus szenzorokkal nem észlelték.

A további elemzés, illetve az egyéb, Norvégiából és Finnországból származó adatok azonban más magyarázat irányába mutatnak - írta honlapján a NORSAR. A kiegészítő szeizmikus adatok arra utalnak, hogy finnországi bányászati tevékenység is okozhatta a mért értékeket.

Igor Orlov, Arhangelszk megye kormányzója cáfolta, hogy egy második robbanás is bekövetkezett volna. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy a baleset egy "ígéretes", új fegyverrendszer kipróbálásakor történt. Amerikai szakértők úgy vélik, hogy Oroszország nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgéppel hajtott végre kísérletet, de az félresikerült.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×