Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Nyitókép: Pixabay

Orosz orvosok bírálták a radioaktív rakétaincidens hivatalos kezelését

„Thaiföldről hozta a szervezetében a nukleáris balesetek után visszamaradó Cézium-137-es izotópot” – ezzel magyarázták, hogy miért találtak sugárzó anyagot az észak-oroszországi rejtélyes katonai baleset sérültjeit ellátó egyik orvosban.

Ugyan Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte, hogy valóban radioaktív sugárzást szabadított fel egy augusztus 8-i sikertelen katonai teszt, azt állította, hogy az nem veszélyes az egészségre.

Közben azonban a hatóságok még mindig sajátos magyarázatokkal szolgálnak. Például azzal, hogy az északon fekvő Szeverodvinszk-bázis sérültjeit ellátó orvosok egyike néhány évvel ezelőtt, Thaiföldön „fukusimai tarisznyarákokat ehetett” és és ennek nyomán került Cézium-137-is izotóp a szervezetébe. Ez a sugárzó izotóp génmutációkat és rákos megbetegedést okozhat.

A sérültek ellátásában résztvevő helyi mentős és orvos azt mondta a Meduza híroldalnak, hogy nem figyelmeztették őket arra, hogy sugárfertőzötteket fognak ellátni, és hogy a telephelyen nem tartották be a radioaktív védelem szabályait. Mindkét forrás neve megváltoztatását kérte. A sérülteket ellátó helyi kórházban a személyzet nagy részével olyan nyilatkozatot írattak alá, amely megtiltja nekik az államtitok felfedését – írta a NewsRu oldal.

A nyilatkozó források szerint az ilyen balesetek esetén a mentesítést és a sérültek ellátását a szabályok szerint kizárólag katonai orvosoknak kellene végezniük. Azt megelőzően, hogy kórházba küldték a sérülteket, már három mentesítő pontot fel kellett volna állítani és többször le kellett volna mosni a betegeket – tette hozzá.

Az orvosokat polgári helikoptereken, védőruha és speciális mentesítő felszerzés nélkül küldték be és nem is figyelmeztették őket a sugárfertőzésre. A nő sérelmezte, hogy először nem az orosz Katasztrófavédelmi Minisztérium szakemberei mentek a helyszínre. A nyilatkozó orvos szerint megkérdezték, hogy vannak-e a sérültek között sugárfertőzöttek, de kisérőik azt állították, hogy már kezelték őket. Csakhogy a kórházban – ahol civilek is tartózkodtak – a mérőműszerek mást mutattak „és a sérültek ijedten szaladtak ki a műtőből”.

A Kreml szerint egy nukleáris meghajtású rakéta tesztje során került sugárzó anyag a környezetbe, de az eset körülményeit még mindig homály fedi. Vlagyimir Putyin orosz elnök megismételte, hogy az emberi egészséget nem fenyegeti az esemény – legutóbb erről finnországi útján beszélt, ahol azt mondta: a szomszédos országok nem is regisztráltak olyan adatokat, amelyek szerint megugrott volna a radioaktivitás szintje.

Közben a Foreign Policy amerikai magazin nyugati szakértőket idézett, akik kételkedtek abban, hogy Oroszország valóban képes lenne-e a Burevesztnyik vagy a NATO által SSC-X-9 Skyfall nukleáris meghajtású rakétákat megépíteni és hogy ezeknek egyáltalán mi értelme lenne. A Kreml korábban arra utalt, hogy az ilyen rakéták napokon át tudnának a levegőben maradni és kijátszani az ellenséges rakétavédelmet.

Címlapról ajánljuk
Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.

A véradók és plazmaadók bizalmát is erősíti az új regiszter

Hiánypótló regisztert indított az Országos Vérellátó Szolgálat. Mostantól nem csak a véradók, a plazmaadók is bekerülnek egy rendszerbe, így már nem lesz mód arra, hogy valaki a megengedettnél többször adjon vérplazmát. A regiszter elsősorban a donorok egészségét védi – mondta az InfoRádiónak Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Nem garantál már többé jó állást az egyetem

Nem garantál már többé jó állást az egyetem

A munkaerőpiac elmúlt 2 éves trendje jelentős fordulatot jelez: a mesterséges intelligencia (MI) korában már a kitűnő diploma sem garantál jó állást, miközben a jelentkezéseket már algoritmusok rostálják, a pályakezdők pedig ezerszám versengenek láthatatlan HR‑falakkal - áll a Financial Times legfrissebb globális munkaerőpiaci elemzésében. A cégek egyre inkább az MI‑re bízzák a belépő szintű irodai feladatok ellátását, ezért a junior állásokat gyakornoki helyek és „fantomhirdetések” váltják, felborítva ezzel a diploma értékére épülő hagyományos társadalmi szerződést. A munkaerőpiac drasztikus átalakulása miatt egy egész generáció kénytelen karrierjét újratervezni: egyesek átmeneti vagy kétkezi munkák felé sodródnak, míg mások visszaülnek az iskolapadba adatelemezést és informatikai készségeket tanulni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×