Az esetről furcsamód hallgat az orosz média és az orosz védelmi minisztérium először harciasan tagadta is, hogy gépei bármilyen szabálytalan dolgot tettek volna, amikor a dél-koreai partok közelében repültek kedden.

Szerdára változott a hozzáállás: egy orosz katonai illetékes „mély sajnálatát” fejezte ki a dél-koreai védelmi minisztériumnak és egy technikai hibával magyarázta a történteket.

Dél-Koreában ehhez azt tették hozzá, hogy Moszkva szerint nem volt szándékos az incidens és azonnal vizsgálatot indítanak. "Ha a gép az eredetileg tervezett útvonalon maradt volna, ez nem történik meg" – közölték Szöulban azt, hogy mit hallottak az oroszoktól.

Az eset annál is furcsább volt, mert a két ország között nincs politikai feszültség – annak ellenére, hogy Dél-Korea az Egyesült Államok regionális szövetségese.

Kedden egy orosz radargép és két stratégiai bombázó két kínai géppel együtt repülve – Dél-Korea szerint – megsértette az ország úgynevezett Védelmi Azonosítási Övezetét. Ez még nem számít nemzeti légtérnek, de az érintett országok kapcsolatba léphetnek a berepülő gépekkel, felszólíthatják őket, hogy azonosítsák magukat és megkérdezhetik, hogy mik a szándékaik.

Az állítólagos berepülés a Dél-Korea és Japán területi vitájában érintett Dokdo vagy másnéven Takesima-szigetek felett történt, így Japán is tiltakozott az ügyben.

Dél-Korea szerint emellett egy orosz A-50-es radargép az ország nemzeti légterét is megsértette, mégpedig nem egyszer, hanem fél óra leforgása alatt kétszer is. Szöul F-15-ös és F-16-os harci gépeket küldött fel a befogására és a koreai pilóták figyelmeztetésképp géppuska-lövéseket adtak le és a levegőben látványosan égő, úgynevezett infracsapdákat, flare-eket szórtak ki.

Kína közben tagadta, hogy gépei behatoltak volna bármely ország légterébe – ugyanakkor nem válaszolt az azonosítási övezetbe való behatolás vádjára. Az oroszok először tagadták a vádakat és „huliganizmussal” vádolták meg a dél-koreai légierőt – mivel a befogás idején nem bevett gyakorlat a figyelmeztető lövések leadása. Az is közölték: nem ismerik el a koreai azonosítási övezetet, amire egyébként a nemzetközi jog nem is kötelezi őket.

Az érintett szigetekkel kapcsolatos területi vita miatt Japán az oroszokat és a dél-koreaiakat is bírálta.

Ez azonban nem akadályozta meg Sinzo Abe japán miniszterelnököt, hogy egy nappal az eset után széles mosollyal az arcán vendégül lássa Alina Zagitova orosz olimpiai bajnok műkorcsolyázót, akinek a japánok korábban egy akita ito kutyát is ajándékoztak. Zagitovát meghívták, hogy látogasson el a japán kutyafajta származási helyére, Akita kormányzóságba.

Visszatérve a légi incidensre, az első közös kínai-orosz légi járőr és a formálódó katonai együttműködés komoly fejfájást okozhat a régióban szintén érdekelt Egyesült Államoknak – jegyezte meg elemzésében a BBC.